Kamatdöntés - A monetáris tanács felkészült a monetáris politika óvatos normalizációjára
Budapest, 2019. január 29., kedd (MTI) - A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, aminek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye - írta a testület a keddi kamatdöntő ülését követően kiadott indoklásban.
A monetáris tanács nem módosította sem a 0,90 százalékos
alapkamatot, sem a kamatfolyosót. Megjegyezték, hogy az adószűrt
maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat,
amit az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékelnek.
"Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai
meghatározóak" - írták.
A jelenlegi nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb
megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása
lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre.
Ezen folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs
tendenciák szempontjából értékeli - jegyezték meg.
Azt is hangsúlyozta a testület, hogy a magyar gazdaság 2018-ban
dinamikusan bővült, ugyanakkor 2019-től várhatóan fokozatosan lassul
az ütem, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából pedig
egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális
változásokon keresztüli javítása.
A fogyasztóiár-index decemberben 2,7 százalékra csökkent.
Folytatódott ugyanakkor a tartós tendenciákat megragadó adószűrt
maginfláció emelkedése, amely 2,9 százalékra nőtt decemberben. A
testület szerint rövid távon fennmarad az infláció nagyobb mértékű
változékonysága, a fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti
emelkedést követően 3 százalék alá csökken.
A tanács úgy látja, megnőtt annak a valószínűsége, hogy a tartós
tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé
emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók
tovább maradhatnak fenn. Az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a
hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg. A tanács
a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós inflációs
tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására -
hangsúlyozták.
A testület úgy látja, a magyar gazdaság fundamentumai erősek,
folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A
kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz
az erős belső keresletnek. A vállalati hitelezés esetében a hosszú
lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát továbbra is alacsonynak
tartják.
A monetáris politika normalizációja során először a
nem-konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor -
erősítette meg ezúttal is a testület. A monetáris kondíciókat
előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó
swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja
ki.
A hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése
érdekében januárban - 1000 milliárd forintos keretösszeggel -
elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, az ennek
keretében kibocsátott likviditást az MNB alapkamaton kamatozó
preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.
Az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás
nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban
határozta meg a tanács. A testület legközelebb márciusban dönt a
kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével
határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve február 13-én, 14 órakor jelenik
meg.