Kamatdöntés - Elemzők: az első negyedévben szigoríthat az MNB - FRISSÍTETT (Új: Erste)
Budapest, 2019. január 29., kedd (MTI) - Az első negyedévben várható a monetáris kondíciók szigorítása az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Kedden a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta
az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek megküldött
kommentárjában kiemelte: az adószűrt maginfláció már a következő
hónapokban elérheti a 3 százalékos inflációs célt, így a monetáris
kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, a forintlikviditást
nyújtó devizaswap állomány szűkítésével, akár már márciusban.
Megjegyezte: a tanács decemberben már jelezte, hogy a
következőkben az adószűrt maginfláció alakulása befolyásolhatja a
monetáris politikát, mivel az üzemanyagárak hektikus változásai
miatt a fő fogyasztói árindex kevésbé képes megragadni az inflációs
tendenciákat. Míg az utóbbi decemberben 2,7 százalékra süllyedt, az
adószűrt maginfláció 2,9 százalékra emelkedett, így az adószűrt
maginfláció már a következő hónapokban elérheti az inflációs célt.
Ez esetben a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos
állománya, 200-250 milliárddal csökkenhet. Ezt követően emelkedhet a
kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) 10-15 bázisponttal.
A monetáris kondíciók normalizálódása azonban lassú és fokozatos
lehet, mivel az infláció nem indokol gyorsabb ütemet. Alapkamat
emelést pedig csak akkor lesz, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá
válik az alapkamat körül, a jövő év második-harmadik negyedévében.
Miközben az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt
kamatemelése kiárazódott, sőt, a piacok újabb nem konvencionális
lazításra is számítanak, a piaci kamatszinteket is mérsékelheti a
megtakarítások hiteleket jóval felülmúló növekedése, az uniós
források miatt csökkenő államháztartás finanszírozási igény, a
vállalatok betétállományának meredek növekedése. Ezt erősítheti a
hazai gazdaság csökkenő sérülékenysége, a kockázati felárak várható
szűkülése is. Így a kamatszintek a határidős kamatlábaknál jóval
lassabb ütemben emelkedhetnek - véli Suppan Gergely.
Az Equilor elemzésében kiemelte: a tanács közleménye nem
tartalmazott lényeges, új információt. Várakozásuk szerint az igazi
izgalmat a március 26-i kamatdöntő ülés hozhat, amikor - az
inflációs folyamatok függvényében - fontos bejelentéseket tehet a
jegybank, elsőként az FX-swap állomány csökkentéséről. Ezzel
megkezdődhet a monetáris politika normalizálása, de az első
kamatemelésre csak a negyedik negyedévben számítanak. Március 28-án
jelenik meg az MNB friss Inflációs jelentése, amelynek keretszámait
szintén a 26-i ülést követően ismertetik.
Az elemzés utal arra, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke két
héttel ezelőtt a bécsi Euromoney konferencián azt mondta, amennyiben
az adószűrt maginflációs mutató eléri, vagy meghaladja a 3
százalékos jegybanki célszintet, megkezdődik a monetáris politika
szigorítása.
Az inflációs nyomás - az olaj világpiaci árának csökkenése miatt
- az év végére mérséklődött, de a maginfláció magas szinten marad. A
januári - éves bázison számított - adat február 12-én ismerhető meg,
az előzetes várakozások szerint 2,8-2,9 százalék között alakulhat,
míg a fő árindex ennél némileg alacsonyabb, 2,7 százalék lehet -
írták.
A kamatdöntés nem okozott meglepetést a piaci szereplők
többségének, annak ellenére, hogy a jegybanki alelnök
normalizációról szóló kommentárja érdemi forinterősödést indított:
áttörte a forint a 320-as szintet az euróval szemben - emeli ki a
CIB gyorselemzése. A forint árfolyama ugyanakkor közvetlenül a
kamatdöntés után jelentős mozgást nem mutatott, kevéssel a 317-es
szint felett ingadozott - tették hozzá.
A tanács megerősítette a decemberi iránymutatást, hogy a hazai
infláció súlya a monetáris döntésekben most már nagyobb, mint az EKB
kamatpolitikájáé - hangsúlyozta az elemzés megjegyezve: a közlemény
nem szigorúbb hangvételű a decemberinél.
A januári MT-döntés, illetve -közlemény fényében változatlanul
úgy látják, hogy a tényleges intézkedések időzítése jelentős
mértékben függ a beérkező új adatoktól, a márciusi Inflációs
Jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok publikálása
azonban jó alkalmat adhat konkrétabb információk megosztására a
piaccal.
A CIB-nél az alapkamat emelésre idén továbbra sem számítanak. Az
alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik, és jelenlegi
prognózisuk szerint 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig
érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékosos szintje alatt áll majd -
írták.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is azt emelte ki, hogy a
tanács kommentárja a decemberi közlemény tartalmát erősítette meg.
A jegybank ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a "headline"
inflációs mutató változékonysága számottevően növekedett (lényegében
az olajárak miatt), azonban a tartós folyamatokat megragadó mutatók
a mögöttes árnyomás folytatólagos erősödésére utalnak a magyar
gazdaságban. Ugyanakkor a jegybanki közlemény azt is sugallja, hogy
a globális növekedés-lassulás lefelé mutató kockázatot jelenthet az
importált infláció kapcsán - húzta alá az elemző.
Úgy vélik, 2019-ben elindul a normalizáció folyamata a monetáris
politikában, és a bankközi kamatok lassú emelkedő pályára kerülnek
majd. Az Ersténél azt várják, hogy az első negyedévben még nem tesz
érdemi lépést a jegybank normalizáció irányába. Mindenesetre a 3
hónapos BUBOR kamatláb 2019 végén megközelíti az alapkamat szintjét,
az év egészében 0,9 százalékon marad, emelése 2020 második fele
előtt nem várható.