Kamatdöntés - Londoni elemzők: a piac az MNB retorikáját figyeli
London, 2018. június 18., hétfő (MTI) - Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után elsősorban azt fogják figyelni, hogy a testület közleményének retorikája reagál-e a forint legutóbbi árfolyammozgásaira.
Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó
csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető
közgazdásza hétfői helyzetértékelésében közölte: a ház szerint nem
sok kétség fűződik ahhoz, hogy a monetáris tanács nem módosítja
egyik irányadó kamatát sem a keddi ülésen.
Fage szerint a nagyobb kérdés az, hogy a testület fenntartja-e
az enyhítési alapállásra utaló eddigi retorikáját is.
A TD Securities vezető londoni közgazdásza úgy vélekedett: most
már egyértelműen jelezni kellene a piaci szereplőknek egyes
enyhítési intézkedések visszafordításának szándékát, és a monetáris
tanács keddi közleményének az eddiginél kevésbé enyhe hangvételt
kellene megütnie.
"De ez csupán az, amit szerintünk tenniük kellene, valójában azt
gyanítjuk, hogy nagyjából mindent ugyanúgy hagynak" - fogalmazott az
elemző.
Fage hangsúlyozta mindazonáltal: az MNB enyhe monetáris
alapállása egyre inkább kirívónak tűnik a globális feltörekvő térség
más gazdaságaiban zajló folyamatok tükrében. Az MNB közvetlen
környezetében a cseh és a román jegybank már szigorít, a tágabb
feltörekvő térségben pedig a török, az indonéz és az indiai központi
bankok is kamatemeléseket hajtottak végre - fejtegette a TD
Securities vezető londoni közgazdásza.
Paul Fage szerint ugyanakkor nehéz megítélni, hogy a monetáris
tanácsot mennyire aggasztja a forintárfolyam, amely az év eleje óta
4 százalékkal, a múlt havi kamatdöntő ülés óta 1,6 százalékkal
gyengült az euróhoz képest.
A TD Securities vezető elemzője hangsúlyozza, hogy az elmúlt
években az MNB-t inkább a forint túlzott erősödése és ennek negatív
versenyképessége hatása szokta aggasztani, és ilyen esetekben
gyakran szóbeli intervencióval vagy tényleges enyhítéssel reagált.
Fage szerint azonban ezúttal nem könnyű megmondani, hogy a
monetáris tanács milyen mértékű forintgyengülést hajlandó eltűrni,
mielőtt szükségesnek ítélné a reagálást.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének
felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana hétfői
helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a piaci
szereplők körében több a kétség a monetáris politika jövőbeni
irányával kapcsolatban: a Bubor-árazásból az látszik, hogy a piac
máris a bankközi kamatok idei, illetve a jegybanki alapkamat jövő
évi emelésére számít.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője is e piaci kétely
forrásai között említette a cseh és a román jegybank már folyamatban
lévő szigorítási ciklusát, hangsúlyozva, hogy jóllehet a lengyel
jegybank egyelőre nem emelt, de alapkamata magasabb, mint a magyar
jegybanké.
A ház londoni főközgazdásza kiemelte emellett, hogy a magyar
folyómérleg-egyenleg többletének jelentős csökkenése az eddigieknél
sérülékenyebbé teszi a magyar gazdaságot a külső nyomásokkal szemben.
A Morgan Stanley vezető elemzője az okok között hangsúlyozta: a
cég befektetési ügyfeleinek megítélése szerint az MNB gyakorlatilag
elfogadta, hogy a piaci nyomás ellenében nem tudja laposabbá tenni a
hozamgörbe ívét, és ebből eredően a piacnak adott azon útmutatás is
"hamarosan tárgyalási alappá válhat", amely a Bubor ráta mélységi
rekordjának megőrzését célozza 2018-2019-ben, miközben a jegybankok
világszerte szigorítanak.
A Morgan Stanley feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza
mindemellett kiemelte, hogy a fogyasztói szintű infláció is az MNB
jelenlegi előrejelzésénél magasabb pályán van, és a következő
hónapokban - jóllehet csak időlegesen - "könnyen átlépheti" a
jegybank 3 százalékos központi célszintjét.
Az MNB elvileg ugyan 4 százalékos éves inflációt is tolerálhatna
- ez a tűrési sáv felső széle -, ám a piaci szereplők úgy gondolják,
hogy a 3 százalékos küszöb átlépése komoly fordulóponton jelentene
az MNB számára - fejtegette hétfői elemzésében a Morgan Stanley
londoni közgazdásza.
Hozzátette ugyanakkor: a ház saját megítélése szerint a
jelenleginél jóval meredekebb, 7-10 százalékos forintgyengülés
kellene ahhoz, hogy az MNB szükségesnek találja az agresszívabb
monetáris szigorítást az inflációs cél tarthatósága végett, de a
Morgan Stanley alapeseti előrejelzése nem valószínűsít ilyen mértékű
forintgyengülést, így a ház továbbra is azzal számol, hogy az MNB a
globális monetáris ciklus mögött marad.