Kamatdöntés - MNB: a monetáris politika normalizációja a tartós inflációs folyamatoktól függ
Budapest, 2018. december 18., kedd (MTI) - A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a kamatot változatlanul hagyó ülést követően.
A közleményben megjegyezték: az adószűrt maginfláció emelkedik,
ami a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal.
Az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a
tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet
fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók
alakulására.
A monetáris tanács változatlanul 0,9 százalékon hagyta az
alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az
egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát, az egynapos jegybanki
betét kamatát pedig -0,15 százalékon.
Az MNB kedden nyilvánosságra hozta decemberi Inflációs
jelentésének főbb számait. Ebben 4,7 százalékra emelték az idei
gazdasági növekedési várakozást, a 2019-es inflációs várakozást
pedig 2,9 százalékra csökkentették. 2020-ban a szeptemberivel
megegyezően, 3 százalékos inflációt és 3 százalékos gazdasági
növekedést jeleznek előre, akárcsak 2021-re.
Az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a
fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő
elérése - írta a monetáris tanács.
Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is
folytatódhat, a fogyasztóiár-index ugyanakkor a 2019 első negyedévi
átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. Miután
megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat
megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben
az eurózónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn,
az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a magyarországi tartós
inflációs tendenciák alakulása határozza meg - fejtette ki a
monetáris tanács.
A közleményben megerősítették, hogy a nemzetközi környezet
óvatosabb megközelítést igényel.
Megjegyezték: miután az eurozóna gazdasági növekedése a harmadik
negyedévében elmaradt a várakozásoktól, a maginfláció pedig az
unióban visszafogott alapfolyamatokra utal, az Európai Központi Bank
(EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások későbbre
tolódtak.
A tartós inflációs tendenciák értékelése szempontjából a
következő időszak beérkező adatai meghatározóak - állapították meg.
Arra is kitértek, hogy a beérkező makrogazdasági adatokat is
figyelembe veszi a monetáris tanács a monetáris kondíciók
alakításánál.
Az MNB-nél úgy látják, a magyar gazdaság fundamentumai erősek és
folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A hosszú
távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt
kap a versenyképesség javítása - szögezték le.
Arra is felhívták ugyanakkor a figyelmet, hogy a gazdasági
növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul, miközben a folyó
fizetési mérleg egyenlege a jegybank szerint hosszabb távon is
pozitív tartományban marad.
A monetáris tanács a vállalati hitelezésen belül a hosszú
lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát változatlanul alacsonynak
tartja.
A közleményben kifejtették: a monetáris politika
normalizációjára során először a nemkonvencionális eszköztárral
kapcsolatos lépésekre kerül sor. A jegybank úgy fogalmazott, a
monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a
forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális
kombinációjával alakítja ki.
Felidézték: év végéig lezárulnak a jelzáloglevél-vásárlások és
kivezetik a monetáris politikai IRS-eszközt, ezt követően pedig
januárban elindul a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció.
A tanács a 2019 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó
likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600
milliárd forintban határozta meg.