Két szakértő szerint nem Klimt alkotása a Budapesten talált dombormű
Budapest, 2019. január 18., péntek (MTI) - Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper.
Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban
lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte
fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként
működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi
osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének
megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és
kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát
Klimt tervezte.
Az Art Newspaper szerint azonban Alfred Weidinger
művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum
igazgatója cáfolta, hogy a domborműnek köze lehetne Klimthez.
Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket
Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a
dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója a lapnak
kifejtette, hogy egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte,
hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez": a relief
minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival.
Weinhäupl arra is rámutatott, hogy Klimt fivére, Georg sok
domborművet készített, de azok zömén a neve is szerepel, az
Ehrbar-reliefről készült fotók viszont egy Klimthez nem kapcsolható
műhely nevét mutatják. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a
bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene
a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a
szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az
arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890
és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható
Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918)
volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg,
esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el,
feltehetően Gustav közreműködésével.
Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia
jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van
szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány
díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket
jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek
között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.