Kína szankciókkal válaszol az ujgurok miatt tett amerikai lépésekre
Peking, 2020. július 13., hétfő (MTI) - Kína szankciókat vet ki egyes amerikai tisztségviselők és intézmények ellen, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok a múlt csütörtökön szankciókat rendelt el kínai vezető tisztségviselők ellen, akiket az ujgur kisebbség elnyomásával vádol.
Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján
jelentette be az ellenintézkedést, hangsúlyozva, hogy az érintett
amerikai tisztségviselők és politikusok súlyos kárt okoztak a két
ország kapcsolataiban.
A szóvivő Samual Brownbacket, az Egyesült Államok nemzetközi
vallásszabadságért felelős utazó nagykövetét, Marco Rubio és Ted
Cruz szenátort, valamint az amerikai kongresszus Kínával foglalkozó
végrehajtó bizottságának tagjait sorolta fel a szankciók
érintettjeiként.
Hua hozzátette: Peking a helyzet alakulásának megfelelően
további lépéseket is kész megtenni.
Washington négy kínai tisztségviselőt sújtott szankciókkal,
azzal vádolva őket, hogy "közük van az emberi jogok súlyos
megsértéséhez" a Kína északnyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur
Autonóm Területen. Az intézkedés egyik érintettje Csen Csüen-kuo, a
Kínai Kommunista Párt (KKP) Hszincsiangért felelős titkára, aki
tagja a KKP 25 tagú politikai bizottságának, a Politbürónak, és
Hszincsiang előtt Tibetben volt a párttitkár. Csen eddig a
legmagasabb rangú kínai tisztségviselő, akire Washington szankciót
rótt ki. A döntés értelmében az érintett tisztségviselőktől és
családtagjaiktól megtagadják az amerikai vízumot, az Egyesült
Államokban található vagyoni eszközeiket befagyasztják, valamint
ettől kezdve bűncselekménynek minősül, ha bárki pénzügyi tranzakciót
folytat velük az Egyesült Államokban.
A csaknem 22 millió lakosú Hszincsiangban mintegy tízmillió,
zömében muszlim vallású, a türk népcsoporthoz tartozó ujgur él.
Jogvédő szervezetek szerint a területen csaknem egymillió muszlimot
- az ujgur és kazah kisebbségek tagjait - zártak akaratuk ellenére
átnevelő táborokba. Kína álláspontja szerint azonban Hszincsiangban
a terrorellenes küzdelem részeként önkéntes alapú szakképzést
biztosítanak mindazoknak, akiknek az életére "hatással volt a
terrorizmus, és radikalizálódtak". Peking tagadja azt a vádat, amely
szerint a muszlimokat rossz bánásmódban részesítenék vagy
bántalmaznák, és sikerként könyveli el, hogy az elmúlt több mint
három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.
Az AP amerikai hírügynökség június végén hozott nyilvánosságra
egy oknyomozó tudósítást, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz
sinológus elemzésére hivatkozva közölte: Peking az elmúlt években
több százmillió dollárt költött születésszabályozásra
Hszincsiangban. A riport megjelenése után a kínai külügyminisztérium
három amerikai sajtóorgánum, köztük az AP ottani képviseletét
kötelezte arra - a kínai újságírókra vonatkozó amerikai korlátozok
miatti ellenlépésként -, hogy hét napon belül adjon tájékoztatást a
Kínában folytatott tevékenységéről.