Költségvetés - MNB: keresletszűkítő és anticiklikus lehet a 2019-es büdzsé
Budapest, 2018. július 13., péntek (MTI) - A 2019-es költségvetési javaslat, amely a GDP arányában az ideinél 0,6 százalékponttal alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tűz ki, keresletszűkítő, így anticiklikus fiskális politikát eredményez - állapították meg a Magyar Nemzeti Bank szakértői a jövő évi költségvetés tervezetésről készített elemzésükben.
Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagja, így az MNB
háttérelemzéseket készít, amelyeket a KT rendelkezésére bocsát, és
az elemzések legfontosabb következtetéseit "Költségvetési
jelentés" című kiadványban tárja a nyilvánosság elé.
Az MNB szakértői úgy látják, hogy egyes bevételek elmaradhatnak
az előirányzattól, amit azonban ellensúlyoz, hogy az uniós programok
felhasználását és a kifizetésekhez kapcsolódó állami önrészt
alacsonyabbra becsülik, mint a törvényjavaslat.
A törvényjavaslat (változatlan devizaárfolyamon) a GDP-arányos
adósságráta érdemi, 2,6 százalékpontos csökkenésével számol
2019-ben, míg az MNB előrejelzése szerint a mérsékeltebb gazdasági
növekedés mellett 2,2 százalékpontos csökkenés várható. Az
államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága a 2017 végi 73,6
százalékról 2018-ben 72,5 százalék körüli szintre csökken, majd
2019 végére 70,3 százalékra mérséklődik a jegybank előrejelzése
szerint. Ezzel az Alaptörvény adósságszabálya, ami a Költségvetési
Tanács (KT) későbbi döntésének fókuszában lesz, várhatóan
biztonsággal teljesül - szögezi le a jelentés.
A költségvetési javaslat 4,1 százalékos gazdasági növekedésre
vonatkozó előrejelzése nagyobb a jegybank legfrissebb Inflációs
jelentéshez készített prognózisában jelzett 3,5 százaléknál, és a
piaci elemzők várakozását is felülmúlja, mert a bérek becsült
növekedése 2018-ban enyhén, 2019-ben érdemben meghaladja az MNB
prognózisát. Az MNB előrejelzése mintegy 3 százalékponttal
alacsonyabb bértömeg-emelkedést és így alacsonyabb adóbevételeket
tartalmaz, ezért a GDP arányában 0,3 százalékkal alacsonyabb
bevételt vár mind a munkát, mind a fogyasztást terhelő adókból, így
az MNB a GDP 0,6 százalékával kevesebb bevétellel számol a központi
kormányzat szempontjából az előterjesztésnél.
Az MNB előrejelzése szerint az uniós források és belföldi önrész
tényleges felhasználása 2019-ben elmaradhat a javaslat által
várttól. Bár a júniusi Inflációs jelentéshez felhasznált előrejelzés
szerint teljesülhet a forráskifizetésre vonatkozó 2000 milliárd
forintos előirányzat, ugyanakkor a kifizetések szerkezetére és az
előlegfelhasználás mértékére vonatkozó a kormányzattól eltérő
várakozásaik miatt a források tényleges felhasználása elmaradhat a
költségvetési törvényben szereplő értéktől. Az eltérő feltevések a
GDP
nagyjából 0,4 százalékának megfelelő mértékben csökkentik az
eredményszemléletű deficitet a törvényjavaslathoz képest.
Az elemzés kitér arra is, hogy a törvényjavaslat idei és jövő
évre vonatkozó inflációs előrejelzése is alacsonyabb az MNB
prognózisánál, amelynek hátterében feltételezhetően elsősorban a
különböző olajár-feltevések állnak.
A javaslatban szereplő 1,7 százalékos strukturális hiány nincs
összhangban a középtávú költségvetési hiánycéllal, állapítja meg a
jegybank elemzése, és az előterjesztés indoklását idézi, amely
elismeri, hogy 2019-ben az 1,8 százalékos uniós módszertan szerinti
költségvetési hiánynak 1,7 százalékos strukturális deficit
feleltethető meg. Az EU strukturális hiányra vonatkozó kritériuma és
a Stabilitási törvény ezen nyugvó pontja alapján ugyanakkor a
középtávú költségvetési cél eléréséhez a GDP 1,5 százalékával
egyenlő strukturális hiány lenne a követelmény. Az eltéréssel
kapcsolatban ugyanakkor a törvényjavaslat kiemeli, hogy a
strukturális hiány 2019-ben közelít a 1,5 százalékos célhoz, és az
eltérés minimálisra, a GDP 0,2 százalékpontjára csökken. Emellett a
kormány azzal számol, hogy a 2019. évet követően a strukturális
hiány már jobb lesz az elérendő 1,5 százaléknál.