Brüsszel, 2020. július 14., kedd (MTI) - Az európaiak 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak (EU) a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállításban, többségük szerint ehhez az is kell, hogy az uniónak több forrás álljon rendelkezésére főként az egészségügyi ágazatot érintő terhek, illetve a gazdasági és társadalmi károk enyhítésére - derült ki az Európai Parlament megbízásából végzett és kedden közzétett felmérésből.
A június végén készített felmérés tanúsága szerint a
megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a pénzt elsősorban az
egészségügy területére (55 százalék) kellene irányítani, ezt a
gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45-45
százalék), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37 százalék),
valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36 százalék) követi.
Az európaiak többsége (56 százaléka) és a magyar válaszadók 57
százaléka véli úgy, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség
a koronavírus-válság okozta károk helyreállítását célzó törekvések
sikeréhez. A magyarok a közegészségügy mellett a gazdaság
újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a
tiszta energiára és szállításra költenének a megkérdezettek uniós
átlagánál többet.
Áprilisban az európaiak 42 százaléka nyilatkozott úgy a
járvánnyal kapcsolatban, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel e
tekintetben, azóta átlagosan hét százalékpontos növekedés
tapasztalható. A válaszadók mintegy kétharmada (69 százaléka) ért
egyet azzal, hogy az uniónak több hatáskörrel kell rendelkeznie az
olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány.
A megkérdezettek 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről.
Elsődleges okként a jövedelemkiesést (28 százalék) jelölték meg.
Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és
a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék)
panaszkodtak erre.
A felmérésből az is kiderült, hogy csökkenőben van az európaiak
bizonytalanság- és a félelemérzete. Az ilyen tartalmú válaszok
aránya az áprilisi 50-ről június végére 45 százalékra zsugorodott. A
jelentés szerint általában véve is csökkennek a negatív érzések: a
félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy
százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal
21 százalékra mérséklődött április óta. A megkérdezettek között
egyre több az olyan, aki a válsággal kapcsolatos érzései között a
reménységet nevezte meg. A korábbi felméréshez képest átlagosan
három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással
tekintenek a jövőbe (24 százalék), és két százalékponttal többen,
akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).