Brüsszel, 2020. július 8., szerda (MTI) - A tagállamoknak kompromisszumképesnek kell lenniük, valamint vissza kell fogniuk önös érdekeiket ahhoz, hogy sikerüljön megállapodni az Európai Unió következő keretköltségvetéséről és a helyreállítási alapról - jelentette ki az Európai Tanács elnöke szerdán Brüsszelben.
Charles Michel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén
kiemelte, hogy a koronavírus-járvány olyan kihívásokkal állította
szembe az EU-t, amelyekre nem lehetett előre felkészülni, az ezekre
adott válaszokat viszont meg lehet tervezni.
Rámutatott, hogy a tagállamok álláspontjai továbbra is nagyon
eltérőek a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot
illetően.
Elmondta, hogy a legutóbbi EU-csúcson több vezető "húzódozott"
az európai bizottsági javaslattól, mivel az a válság előtti
helyzethez igazodik, nem a mostanihoz. Egyetértés született viszont
azzal kapcsolatban, hogy növelni kellene a saját források felső
határát, továbbá a helyreállítási alapnak lehetőséget kell
biztosítania az európai gazdaság és társadalom átalakítására,
valamint a zöld és digitális jövő felkarolására.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kijelentette: Magyarország
igazságos költségvetést akar, miután ellentétes lenne a közös
európai célkitűzésekkel, ha az uniós finanszírozás nem a kohéziót, a
szegényebb tagállamok felzárkózását szolgálná. "Hazánk egy
tisztességes megoldást támogat" - fogalmazott.
Később kiadott közleményében azt írta, a költségvetés
jóváhagyását "az EP balliberális többsége a fejlesztési források
kifizetésének az úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötésétől
teszi függővé, valójában azonban a tagállamok politikai zsarolására
alkalmas eszközt akar létrehozni ezen források zárolásának
lehetőségével".
Véleménye szerint a "balliberális oldalnak" nem számítanak a
gazdaságvédelem céljai és a válságból való mihamarabbi kilábalás
szempontjai, csak az a fontos, hogy "rágalmak és hamis hírek alapján
folyamatosan nyomás alatt tartsák a járvánnyal szemben jól védekező,
a gazdaságvédelemben élen járó tagországokat, a vállalkozásoknak,
gazdálkodóknak járó fejlesztési forrásokat pedig komoly mértékben
csökkentsék, hogy az így elvett pénzeket például agresszív
fellépésükről hírhedt nemzetközi liberális jogvédő szervezeteknek
juttassák".
Párttársa, Győri Enikő kijelentette, hogy Magyarország a
válságkezelésben sikeresebb volt, mint a tagországok többsége. "A
magyar kormány folytatja jól időzített gazdasági intézkedéseit,
amelyek a munkahelyek megőrzését célozzák. Az EU-s források
elosztásában azonban nem szabad hátrányosan kezelni azokat a
tagállamokat, amelyek eredményesen kezelték a válságot" - tette
hozzá.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője felszólalásában kitért
arra, hogy a helyreállítási alap tervezetében nincs garancia arra,
hogy a leginkább rászoruló cégek és személyek kapják a támogatást,
továbbá az adósságfelhalmozás ellen sincs, amely a gazdasági és
társadalmi különbségek kialakuláshoz, illetve további elmélyüléséhez
vezethet. Véleménye szerint ha a tagállamok kormányai osztják el a
forrásokat, akkor azok nagy cégek, illetve "házi oligarchák" kezébe
kerülnek, éppen ezért fontos az ezt kiküszöbölő garanciák beépítése
a tervezetbe.