Kolozsvár, 2019. szeptember 27., péntek (MTI) - Közös cselekvési tervről tárgyaltak pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői.
A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére
létrejött kolozsvári autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos
munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat.
Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették:
az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik
és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott,
az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.
Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai
szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési
megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett.
A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a
Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai
polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a
román-magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel
adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.
A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt
(EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt
(MPP) részéről Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely
Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az
autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy
szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év
operatív együttműködéséről.
Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár
Ferenc a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa
ismertette júliusban a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén.
Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése
nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti
identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell
ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az
állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó
részeikell, hogy legyenek.
A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az
EMNP és az MPP elnöke rögzítette: hogy száz évvel a gyulafehérvári
nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget
ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a
részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját
Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm
Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román
nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi
régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását, és
az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését
is.