Közös holdbázis létrehozásának lehetőségéről tárgyalt Oroszország és Kína
Moszkva, 2020. július 13., hétfő (MTI) - Oroszország és Kína hétfőn megvitatta az űrkutatásban, egyebek között egy tudományos holdbázis lehetséges létrehozásában folytatott együttműködés kérdéseit - jelentette ki Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója a Komszomolszkaja Pravda rádióban.
Rogozin szerint a videokonferencián a felek megállapodtak, hogy
elkezdik elképzeléseik egyeztetését a Holdon létrehozandó bázisról.
Mint mondta, a létesítmény nyitva áll mindenki, így az amerikaiak
előtt is.
A Roszkoszmosz-vezér azzal vádolta meg az Egyesült Államokat,
hogy a Hold meghódítását célzó programját a NATO alapelveihez
hasonló módon kívánja megvalósítani.
"A távoli világűr kutatása a Holdról indul majd be. Az
amerikaiak számára ez főleg a politikáról szól. Látjuk, ahogy
amerikai partnereink eltávolodnak az együttműködésnek és a kölcsönös
támogatásnak azoktól az alapelveitől, amelyek a Nemzetközi
Űrállomáson folytatott együttműködés közben jöttek létre" -
nyilatkozott Rogozin.
Az amerikaiak "a saját programjukra nem nemzetköziként
tekintenek, hanem inkább úgy, mint a NATO-ra. Vagyis Amerika
mindenek felett áll, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie
kell. Őszintén szólva, számunkra egy ilyen programban nem érdekes a
részvétel" - tette hozzá.
Rogozin úgy vélekedett, hogy az emberiségnek a távoli világűr
felé megindult mozgása megállíthatatlan, és az ehhez szükséges
technológiákat a Holdon kell kidolgozni. Arról is beszámolt, hogy a
kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az
amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között "baráti" a viszony. Úgy
vélekedett, hogy az amerikai szankciók célja egyebek között az, hogy
monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégek számára a kereskedelmi
indítások piacán.
A Nikkei japán gazdasági napilap szombati beszámolója szerint a
NASA és a japán oktatási minisztérium holdkutatási együttműködési
megállapodást írt alá, amelynek értelmében a szigetország
csatlakozik az Egyesült Államok által tavaly tavasszal meghirdetett
Artemis űrprogramhoz, amelynek harmadik szakaszában a tervek szerint
2024-ben űrhajósok szállnak majd le a Hold felszínére.
Japánnak a Hold körüli pályára állítandó Gateway állomás
megépítésében lesz majd szerepe.
Donald Trump amerikai elnök április elején rendeletet adott ki
az erőforrások kereskedelmi kitermeléséről a Holdon és más
égitesteken, ennek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé
az emberiség közös örökségének a világűrt.
"A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag
egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt
globális köztulajdonnak" - állt a szövegben.
A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában kell, hogy
álljon a világűr kutatása üzleti célból, valamint az ott található
erőforrások kiaknázása és hasznosítása. Az Egyesült Államok
ösztönözni kívánja állami és magánszereplők ennek érdekében végzett
tevékenységének nemzetközi támogatását.
Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem
ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott
tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott
megállapodást, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a
világűr kutatásáról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendelet kiadását követően
újságíróknak nyilatkozva Oroszország számára elfogadhatatlannak
nevezte a világűr privatizációját, Szergej Szaveljev, a Roszkoszmosz
nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese pedig a
rendeletet a "más bolygók területének tényleges elfoglalására"
irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló
kísérletnek minősítette.