KSH: csökken a sztrájkok száma, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt
Budapest, 2016. december 11., vasárnap (MTI) - Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt, a tendencia mögött - a vállalatoknál az érdekképviseleti jelenlét csökkenése mellett - a szakszervezetek szerint a sztrájktörvény számukra hátrányos megváltoztatása áll, de az is hozzájárul, hogy gyakran már a sztrájkbizottság megalakítása is eredményre vezet.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványának összesítése
szerint a legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006-ban volt 24 ezer
résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64
ezren sztrájkoltak, azonban 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3
sztrájk volt néhány ezres részvétellel.
A 2014. évi felmérésekben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy
volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika
által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8
ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a sztrájkok, de
különösen a figyelmeztető sztrájkok - az erős szakszervezeti
jelenléttől nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint a
nemzetgazdaság más területein.
Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi
jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a
munkahelyeken. Míg az első, 2001. évi felvétel idején a válaszadók
19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, addig 2015-ben
már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó
szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3
százalékos volt, míg a két és félszer annyi embernek munkát adó
magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az
utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag.
Buday Pálné, a mintegy 15 ezer kiskereskedelmi munkavállalót
képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ)
alelnöke az MTI-nek azt mondta, a kereskedelmi ágazatban nem
jellemző a sztrájk. Idén az OBI-nál, még 2007-ben pedig az Auchannál
alakítottak sztrájkbizottságot, amely elegendő volt a béremelési
követelések érvényesítésére.
Az OBI-nál megegyezéssel zárultak a tárgyalások, a cég vezetése
kétszámjegyű béremelési javaslatot tett, amelyet a szakszervezet és
a sztrájkbizottság képviselői elfogadtak.
László Zoltán, a mintegy 40 ezer taggal rendelkező, 800 ezer
embert képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta
az MTI-nek, hogy a szakszervezet az elmúlt egy évben 11
sztrájkbizottság alakításában és sztrájk szervezésében vett részt.
Egy kivételével mindegyik a kollektív szerződéses bértárgyalásokhoz
kapcsolódott, és mind eredményesen zárult. A munkáltató által
eredetileg ajánlott 2-3 százalékos bérfejlesztés sokszorosát, 10-14
százalék feletti béremelkedést sikerült elérniük - számolt be. Úgy
vélte, elindult egy folyamat, mivel a 800-1000 alkalmazottat
foglalkoztató, kisebb vállalkozásoknál is el tudtak érni 8-12
százalék közötti bérfejlesztést az utóbbi időszakban.
Az alelnök szerint az elmúlt 25 év nem a sztrájkok időszaka
volt, a munkáltatók elszoktak tőle. Főleg a külföldi tulajdonosok
"többre értékelik a nyugalmat az anyagiaknál" - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rossz munkahelyi
környezetnek ugyanúgy hatása van a gazdaságra, alacsonyan tartja a
termelékenységet, mint az alacsony bérek, ezért fontos a vezetői
hozzáálláson is változtatni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) által idén kiadott, a
sztrájkjogról szóló könyv szerint a mostani szabályozás hiányos, nem
felel meg a nemzetközi normáknak.
A sztrájkjogi előírások túlzottan általánosak, így széles körű
bírói mérlegelést tesznek lehetővé, bizonytalan helyzetet
eredményezve mindenki számára - írták. A sztrájk gyakorlásának
szigorítása, különösen az elégséges szolgáltatás elmaradásának
jogellenességgel való fenyegetése és a visszaélésszerű sztrájk
fogalmának meghonosítása azt érte el, hogy mind kevesebben veszik
igénybe a munkabeszüntetés lehetőségét. Ez felveti a sztrájkot
pótló, egyébként kerülendő alternatív tiltakozási megoldások -
például a minden szabály pontos betartása nyomán kialakuló lassító
sztrájk - elterjedésének veszélyét a szövetség szerint.