Különleges 12. századi kőleleteket tártak fel a romániai Borosjenőn
Budapest, 2019. december 12., csütörtök (MTI) - Különleges 12. századi kőleleteket tártak fel a romániai Borosjenőn. A leletegyüttest egy szakmai szimpóziumon mutatták be a Batthyány Lajos Alapítvány fővárosi székházában szerdán - közölte a Teleki László Alapítvány az MTI-vel.
Az Aradhoz közeli Borosjenőn (Ineu) lévő várkastélyban előbb
2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában
találták meg az egykor a településhez közel állt monostor,
Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült
leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román
stílusú kőfaragvány-együttese a régióban - olvasható a közleményben.
A dénesmonostorai kolostorból eddig egyetlen lelet volt ismert:
egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár
falában találtak az épület 1870-es években zajlott felújításakor. A
szirén Budapestre került, ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeum
állandó kiállításán. A közlemény szerint az, hogy most meglelték a
szirén "társait", komoly eredmény, mivel a hajdani Maros-völgyi
kolostorláncból alig maradt ránk tárgyi emlék, ahogyan az Árpád-kor
dél-magyarországi, alföldi építészetéről is alig rendelkezünk
kézzelfogható emlékkel.
A Maros völgyében az 11-12. században alakult ki egy sűrű,
elsősorban bencés monostorokból álló hálózat. A monostorok közül
több az erdélyi hegyek felől az alföld felé irányuló sószállításba
is bekapcsolódott, fontos kereskedelmi hely volt, így komoly
gazdagságra tett szert. Közéjük tartozhatott a Borosjenő határában
valaha állt Dénesmonostora is. A monostort feltehetően nem a
bencések, hanem a Magyarországon kevésbé ismert ágostonrendi
kanonokok alapíthatták.
A mostani lelet bizonyítja a feltevést, amely szerint
Dénesmonostora is szedhetett sóvámot. A faragott kőanyag ugyanis
arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület
lehetett, amelynek művészeti megoldásait a korban csak a
legelőkelőbb egyházi-gazdasági központokban - például Egerben,
Székesfehérváron - alkalmazták.
A Szentháromságnak ajánlott Dénesmonostorát a források először
1199-ben említik; a monostor a 16. századra néptelenedett el. A
román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki
Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában, és
rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek idén újra
megkezdték feltárását, egyelőre pontos helyének meghatározását
végzik, az ásátások várhatóan jövőre kezdődnek.
A monostor építőanyaga a környező területek épületeibe
kerülhetett, köztük a borosjenői várba, amelyet a kisváros
önkormányzata nemrég kezdett felújítani. Már a 2016-os falkutatások
alkalmával kiderült, hogy a vár 1530-40-es évekbeli bővítésekor
korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült
faragványokat használtak fel építőanyagként.
2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos
elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik
közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített
oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és
két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány
oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.
2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes,
köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció
díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes
faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú
virágot ábrázoló kő, eredeti festéssel. Előkerült több összeillő
párkányelem, valamint talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy
íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete.
Mindezek mellett több olyan értékes faragványt azonosítottak,
amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az
északnyugati torony pincéjében két, korabeli festést hordozó
kőlapot.
A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. A kutatás
résztvevői szeretnének a restaurált faragványokból egy több
helyszínen bemutatható kamarakiállítást szervezni. A leletanyag
végső kiállítási helye a tervek szerint a helyreállított borosjenői
vár lehet - olvasható a közleményben.