Kutatók éjszakája - Hét előadást hallhat a közönség az OSZMI-ban
Budapest, 2019. szeptember 26., csütörtök (MTI) - Budapesti színházépületekről, a színházrendező fogalmának változásáról, régi hangfelvételekről, valamint Gombár Judit díszlet- és jelmeztervezőről, Rév István Árpád bábjátékosról, Kun Zsuzsa táncművészről és Csortos Gyula színművészről is tartanak előadást a PIM Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI) a Kutatók éjszakáján, pénteken.
A tavalyi évhez hasonlóan az idén is csatlakozik az OSZMI a
Kutatók éjszakájához, a tudomány és a kutatói életpálya
népszerűsítésére Európa-szerte megrendezett ingyenes rendezvényhez:
pénteken 17 óra és 20 óra 30 perc között várják az érdeklődőket
előadásaikra - közölték a szervezők az MTI-vel.
Bodolay Géza, az OSZMI igazgatója a színházrendező fogalmának
változásáról tart előadást. Harmincöt éve talán egyetlen színház
volt színművész-igazgató kezében, mára ez az arány éppen fordított -
ennek a folyamatnak az összefüggéseiről szól az előadás.
Huber Beáta muzeológus "Betemetett" színházépületek címmel tart
előadást, amelyen azoknak a fővárosi színházépületeknek ered a
nyomába, amelyeket időközben lebontottak, vagy már nem színházként
üzemelnek. Az OSZMI Topográfiai Gyűjteményében őrzött fotók és
dokumentumok segítségével újra élővé teszi ezeket az elfeledett,
"betemetett" színházépületeket.
Turnai Tímea muzeológus, az OSZMI Szcenikai gyűjteményének
munkatársa Táncszerelem címmel Gombár Judit (1937-2016) díszlet- és
jelmeztervezőről tart előadást. Gombár Judit hagyatékán, rajzain,
tervein keresztül kirajzolódik a Győri Balett születésének és
tervezéseinek története is.
Gajdó Tamás, az OSZMI tudományos főmunkatársa "Megy ez
egyáltalán?" - Színháztörténet hangszalagon című előadásában az
1950-es, 1960-as években született, nem a nyilvánosságnak szánt
hangfelvételeket mutat be.
Somogyi Zsolt muzeológus A Bábjátékos bútorai címmel Rév István
Árpád (1898-1977) iparművészeti tevékenységéről beszél a Kutatók
éjszakáján. A magyar bábművészet kiemelkedő alakja - akinek teljes
hagyatéka az OSZMI Bábtárába került - 1941-ben nyitotta meg
Magyarország első kőbábszínházát. Az azt megelőző évtizedekben
azonban a képző- és iparművészet számos területén működött,
szobrokat készített, tervezett játékokat, textíliákat, bútorokat és
mesterhegedűket, rajzolt reklámgrafikákat és
mesekönyv-illusztrációkat - az előadás az életműnek ezt az eddig
kevéssé kutatott területét mutatja be.
Halász Tamás muzeológus Kun Zsuzsáról, a XX. századi magyar
táncművészet egyik legnagyobb alakjáról tart előadást. A balerina,
balettigazgató, pedagógus hagyatéka idén került az OSZMI
Táncarchívumának gyűjteményébe, az előadás ebből a kincsestárból ad
ízelítőt.
Csiszár Mirella muzeológus Csortos Gyula (1883-1945)
háztartáskönyveiről beszél. A Nemzeti Színház örökös tagjának az
OSZMI Kézirattárába került öt, 1938 és 1943 között vezetett,
feketébe kötött határidőnaplóját mutatja be, amelyek lapjairól a
művész hétköznapjai tárulnak fel.