Lázár: a magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium

    Lázár János a Kihívások a mezőgazdaságban című konferencián rámutatott: a kérdés az, hogy ki termeli meg az élelmiszert, és az miként jut el a vevőkhöz.

    Az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntő mértékben a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el. Ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek - szögezte le.

    "Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani" - mondta a politikus.

    A Fidesznek a mezőgazdasággal társadalompolitikai célkitűzései is vannak: azoknak, akik az agráriummal foglalkoznak, középosztálybeli családokká kell válniuk. A kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítése érdekében - hangsúlyozta a miniszter.

    Lázár János kijelentette, helyes döntés volt a területalapú támogatások esetében a degresszió bevezetése. A kormány pártolja azt az uniós kezdeményezést, hogy még alacsonyabbra kerüljön a kiemelt támogatást lehetővé tevő birtokhatár.

    A politikus szerint a választások tétje az is, miként zárul Magyarország és az unió közötti vita kimenetele a magyar föld sorsáról.

    Két éven belül az Európai Bíróság dönt a társas vállalkozások földszerzéséről, valamint a birtokméret 300 hektáros maximumáról - jelezte.

    Lázár János közölte, a közös agrárpolitikáról folyó vita kapcsán meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak az uniós agrártámogatásokhoz nyújtott nemzeti kiegészítés emelésére.

    Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, Hódmezővásárhelyen 40 ezer hektár jó minőségű termőföld van, a járásban dolgozik a megye gazdáinak nagy része. A város az elmúlt években a legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a gazdáknak nyújtott szolgáltatások helyben elérhetők legyenek. A termelők érdeke volt, hogy Hódmezővásárhely a megyei agrár-közigazgatás központjává váljon, ennek befejező lépéseként az agrár-gazdasági kamara megyei szervezete is a településre költözik.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke elmondta, 2010 óta az agrárium kibocsátása több mint 50 százalékkal nőtt, 22 ezerrel emelkedett az élelmiszer-iparban, 50 ezerrel a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.

    Az éves export 5,6 milliárdról 8 milliárd euróra bővült, ez részben a magasabb hozzáadott értékű termékek aránya emelkedésének köszönhető. Az ország adottságai alapján még további 50 százaléknyi fejlődés áll az ágazat előtt - hangsúlyozta az országgyűlés alelnöki posztját is betöltő politikus.

    Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette, az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárdból 1100 milliárd forintot - a normatív támogatások szinte egészét, a beruházási támogatások 72 százalékát - már odaítélték.

    Huszonkilenc pályázati felhívás keretében még jelentős források fordíthatók öntözésfejlesztésre, erdőtelepítésre, tanyavillamosításra, termelői csoportok létrehozására, kertészetek korszerűsítésére - tudatta az államtitkár.

    Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese előadásában kifejtette, egyes érdekcsoportok szeretnék, ha az unió költségvetésének 40 százalékát kitevő közös agrárpolitikára fordított források aránya csökkenne.

    A szakember nem tartja reális veszélynek, hogy az egyik napról a másikra megszűnne a területalapú támogatás, várhatóan mértéke sem változik jelentősen, de jóval több feltételnek kell megfelelni.

    A jelenlegi elképzelések szerint a végrehajtásban és az ellenőrzésben jóval nagyobb szabadságot kaphatnak a tagországok, ugyanakkor támogatásokat célhoz kötnék. Egyszerű gépbeszerzési vagy építési beruházásokhoz nagyon korlátozott mértékben lesznek elérhető vissza nem térítendő támogatások - mondta.