Lovász László: a büdzsé elfogadása után folytatódhatnak a tárgyalások az ITM-mel
Budapest, 2018. július 16., hétfő (MTI) - A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át - mondta el Lovász László, a tudós testület elnöke az MTI-nek.
Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA
összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint
kerülne az ITM-hez. Lovász László szerint ez a lépés nem javítja a
tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét
döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját
szempontjai, "az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő
értelmezése mellett".
Mint mondta, a költségvetési törvénytervezet megszavazása esetén
az ITM-hez kerülne az akadémiai kutatóintézetek mintegy 20 milliárd
forintos alaptámogatása, vagyis az épületek fenntartását, a
rezsiköltségeket, a határozatlan idejű kutatók fizetését fedező
források. Mindez "zavaros jogi és gazdasági helyzeteket"
eredményezhet, ráadásul az alaptámogatások központosítása nem olyan
eszköz, amellyel a minisztérium "tudománypolitikát tud csinálni".
Ehhez inkább plusz források, pályázatok, konkrét megbízások kellenek
- fogalmazott.
Hozzáfűzte: az MTA számára előnytelen az is, hogy a jövőben
külső szempontok közvetlenül érvényesülhetnek abban, milyen
kutatások folynak az akadémiai intézetekben. Ugyanakkor nagyon sok
fog múlni azon, hogy a miniszter hogyan él a törvény által számára
biztosított lehetőségekkel.
Tudománypolitikai koncepció tekintetében van vitánk Palkovics
Lászlóval - jegyezte meg Lovász László, aki szerint a miniszter
kevésbé ismeri el az alapkutatások fontosságát. Kiemelte: egy
tudományos kutatásnak két helyről érkezhet a motivációja. Jöhet
"felülről", a társadalom felől, például amikor meg kell oldani a
globális felmelegedéssel járó problémákat vagy javítani kell a búza
minőségét. Máskor a tudományos kutatáson belül adódhatnak olyan
problémák, amelyeket meg kell oldani az előrelépés érdekében.
Az ilyen tudományos problémákat viszont csak az látja át, aki
napi szinten részt vesz az adott kutatásban - tette hozzá az MTA
elnöke, aki szerint a minisztérium nagyobb hangsúlyt szeretne adni a
felülről érkező kutatási céloknak, míg ő azt szeretné, hogy a magyar
kutatók ne veszítsék el a pozícióikat azokon a kutatási területeken,
ahol már beépültek a világ élvonalába.
Ez nem csupán nemzeti presztízs kérdése - fogalmazott Lovász
László. Kiemelte: minden nagy tudományos áttörés az alapkutatással
kezdődik és az alapkutatást a világon mindenhol közpénzből
finanszírozzák. A kérdés az, miért ne hagyja Magyarország, hogy
helyette a gazdagabb országok tegyék bele a forrásokat.
Az MTA elnöke szerint egyrészt vannak olyan kutatások, amelyeket
"más nem fog helyettünk elvégezni", például a speciálisan magyar,
néprajzi vagy irodalmi témák tudományos feldolgozását. Másrészt a
versenyszférában, például a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés
területén elhelyezkedő kutatók is az alapkutatásoknál sajátítják el
a legmodernebb tudományos módszereket és elveket. Alapkutatást pedig
vagy a világ élvonalához tartozva érdemes folytatni, vagy sehogy.
A tudomány művelői ugyanakkor természetesen elszámolással
tartoznak a társadalomnak. Nem könnyű azonban meghatározni az
elszámolás formáját, hiszen az alapkutatások fő eredménye egy-egy
publikáció, amelyből egyszer alkalmazott megoldások születhetnek -
tette hozzá. Hangsúlyozta azt is: az MTA az alapkutatás mellett
számos, a társadalom közvetlen igényeire reflektáló tudományos
programot is működtet, ilyen például a 19 kutatócsoportot összefogó
tantárgy-pedagógiai vagy a vízkutatási program. Sikeres volt az
akadémiai és egyetemi kutatóhelyek közös fehérjekutatási programja,
amelynek eredményeit a fehérjealapú gyógyszergyártás területén lehet
majd hasznosítani.
Az MTA kutatóhálózata hatékonyan működik az alap- és a célzott
kutatások terén is. Az Európai Unió tizenhárom újabb tagállama közül
a magyar kutatók a legsikeresebbek a brüsszeli támogatások
elnyerésében, ez is egyfajta elszámolás a társadalom felé - mondta
Lovász László, aki szerint azoknak a forrásoknak az ITM-hez
kerülése, amelyekkel korábban az MTA közvetlenül gazdálkodhatott,
nem jár majd az akadémiai kutatóhálózat hatékonyságának további
javulásával.
A sajtóban megjelent felvetésre, miszerint az akadémiának nincs
egységes kutatási-fejlesztési stratégiája, Lovász László úgy
reagált: az MTA kutatóintézetei tavaly ősszel középtávú kutatási
stratégiákat készítettek, amelyek nyilvánosan is elérhetőek.
Emellett az akadémia főleg külföldi tudósokból és szakemberekből
álló kilencfős tanácsadói testülete dolgozik egy egységes stratégiai
koncepción.
Az akadémia elnöke kitért arra is: egyetért Palkovics László
felvetésével, hogy létrejöjjön egy olyan testület az akadémiai,
egyetemi és vezető ipari kutatóhelyek képviselőiből, amely
meghatározná a magyar tudomány legfontosabb tennivalóit. Ugyanakkor
úgy vélte, konkrét kiemelt kutatási területeket már ötéves távlatban
is nehéz kijelölni, hiszen a tudomány nehezen megjósolható módon
fejlődik. Emellett nem tartaná jó megoldásnak azt sem, ha a testület
túlságosan mélyen szólhatna bele az akadémiai kutatóintézetek
működésébe.
(FOTÓ)