Magyar-szerb kormányülés - Orbán: Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni határait
Budapest, 2018. február 9., péntek (MTI) - Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni a határait, polgárai biztonságát és kulturális identitását is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki budapesti magyar-szerb kormányülés után, az Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában.
Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített
feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál.
Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra lehet
számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy
személyi közreműködés formájában.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok
Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik. "A
fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában", ezért
indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban,
különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a
migrációval szemben, egész Európát is védi - mondta.
Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, "nincs béke a
Balkánon Szerbia nélkül" - jelentette ki a kormányfő.
Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte mint erős nemzeti
érzésekkel rendelkező, büszke országok, határozott kulturális
öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg
is akarják őrizni.
A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a
politikai kérdésekben összhang van. "Két határozottan nemzeti alapon
álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni
egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely
inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk,
áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk" - fejtette ki.
A miniszterelnök megjegyezte: tavaly - rekordot döntve -
körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem
volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások - elsősorban
szerb-magyar vegyesvállalatok formájában - már Közép- és
Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége
szintén túlmutat már a Vajdaságon.
"A szerb-magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az
Európai Unióhoz" - fogalmazott.
Beszámolt emellett újabb határátkelőhelyek megnyitásának
tervéről, a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal építéséről, továbbá
arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak
ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket.
Arról is szólt, hogy lényegében befejeződött a szabadkai
zsinagóga felújítása, és hamarosan átadják a nagy nyilvánosságnak.
A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő
szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és
megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok
autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó
kulturális intézményeket. A kormányfő példaértékűnek nevezte
"mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben".
Jelezte, a mostani már a negyedik együttes kormányülés volt, és
a két ország közelít ahhoz, hogy "barátságból egy stratégiai
szövetség jöjjön létre". Szerinte a két nemzet középtávú érdekeit is
össze tudják majd egyeztetni.
Orbán Viktor nyilatkozata végén kitért arra, hogy Románia a
következő években mintegy 4 milliárd köbméter gázt termel majd ki
évente és juttat ki az országból, az ezzel kapcsolatos tenderen
pedig három magyar tulajdonú cég végzett az első három helyen. Így
"pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást,
amely a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz
behozatalát teszi lehetővé Romániából". A gázösszeköttetés magyar
része már készen van, a román pedig most épül - tette hozzá.
Így várhatóan 2021-2022-től "új helyzetben leszünk", véget ér az
orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon, mivel az import több
mint felét képesek leszünk más - romániai - forrásból fedezni. Ez az
egész régiónak új helyzetet jelent majd, Magyarország pedig egy új
geostratégiai helyzetben találja magát - mondta.
(FOTÓ)