Március 15. - Széchenyi-díjak - ÉLETRAJZOK (3. rész)

    1979-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-török szakán. 1988-ban szerzett doktori, 1993-ban kandidátusi címet, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

    1980-ban lett az MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztikai Munkaközösségében munkatársa, 1983-tól tudományos továbbképzési ösztöndíjasa, 1987-től tudományos munkatársa, a kutatócsoport tudományos titkára. 1992-ben az MTA Történettudományi Intézetének (2012-től Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) tudományos munkatársa lett, s végigjárva a tudományos ranglétrát 2013-tól 2019-ig az intézet főigazgatója volt, azóta az intézet tudományos főtanácsadója, s a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója.

    1979-től jelennek meg publikáció rangos hazai és nemzetközi turkológiai és történettudományi folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben. Az Oszmán Birodalom és a török hódoltság korának egyik legjelentősebb kortárs hazai kutatója, különösen az oszmán állam kialakulása, társadalmi és katonai szervezete, az oszmán politikai gondolkodás és államideológia, a magyarországi török hódítás és berendezkedés a szakterülete. Számos hazai és nemzetközi pubikáció fűződik nevéhez. Fontosabb munkái közé tartoznak a törökkel való kiegyezés lehetőségének historiográfiai illúziójával leszámoló és az oszmánok európai politikáját elemző monográfiái. Akadémiai doktori disszertációjában meggyőzően bizonyította be, hogy azok a 16-17. század fordulója körüli változások az Oszmán Birodalom pénzügyi és igazgatási rendszerében, amelyeket a korábbi nemzetközi irodalom válságjelenségekként értékelt, valójában egy átfogó reformpolitika elemei voltak.

    Tevékeny szerepet vállal a szakmai közéletben, többek közt az Árpád-ház Program Operatív Testülete ügyvezető elnöke, az Academia Europea tagja, a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja, a Türk Tarih Kurumu (Török történeti Társaság) tiszteletbeli tagja.

    Tudományos munkássága elismeréseként 2001-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Deák Ferenc kutatói díját, 2002-ben Szakály Ferenc-díjat, 2004-ben az MTA elnökségének Akadémiai Díját, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2016-ban a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta, 2016-ban Szentendre díszpolgára lett.

    KÁDÁR BÉLA közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1934. március 21-én született Pécsett.

    Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán szerzett diplomát 1956-ban. Ezután a Magyar Nemzeti Bankban, majd 1960-ig az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott.

    Tudományos pályafutását 1964-ben a Konjunktúra- és Piackutató Intézet fejlődő országokat kutató csoportjának vezetőjeként kezdte meg. Két év után az MTA Afroázsiai Kutató Központjába került. 1972-ben az MTA Világgazdasági Kutatóintézete fejlett tőkés országok osztályának vezetőjévé nevezték ki.

    1957 és 1965 között - kis kitérővel - spanyol leíró nyelvtant és történelmet tanított az ELTÉ-n, 1967-1968 között a Harvard Egyetemen volt Ford-ösztöndíjas. Vendégtanárként a Santiago de Chile-i Egyetemen (1970) és a limai San Marcos Egyetemen (1971-1972) is oktatott.

    Kutatási területe a gazdasági és iparfejlődés, a nemzetközi kapcsolatok és az összehasonlító gazdaságpolitika. Több tudományos könyv és szakcikk szerzője.

    1970-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktor lett. 2001-ben az MTA levelező, 2007-ben rendes tagjává választották.

    A közéletbe a rendszerváltás idején kapcsolódott be. 1988-1990 között az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója volt. 1990-1994 között az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztereként kapott szerepet. 1994 és 1998 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője volt. 1999-től 2003-ig rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként Párizsban az OECD mellett működő állandó magyar képviseletet vezette. 2002-2008-ban a Monetáris Tanács tagja volt.

    2002 és 2008 között elnökként vezette a Magyar Közgazdasági Társaságot, amelynek örökös tiszteletbeli elnöke.

    1985-ben Akadémiai Nagydíjban, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésben részesült. 2009-ben Húsz éves a Köztársaság Díjat kapott.

Előzmény/folytatás   Március 15. - Széchenyi-díjak - ÉLETRAJZOK (2. rész) 2019. március 15. BUZÁS EDIT IRÉN genetikus, egyetemi tanár, intézetigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1959. május 10-én született Cegléden.   Március 15. - Széchenyi-díjak - ÉLETRAJZOK (3. rész) 2019. március 15. FODOR PÁL történész, turkológus 1955. február 3-án született Aszófőn.