Megjelent a Nemzeti energia- és klímaterv tervezete
Megjegyzés: című anyagunk 1. bekezdése helyesen: Budapest, 2019. május 7., kedd (MTI) - Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásá
Budapest, 2019. május 7., kedd (MTI) - Az Innovációs és Technológiai Múzeum (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.
Az Európai Bizottság 2016. novemberében hozta nyilvánosságra a
Téli energia csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és
energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és
Klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertan
alkalmazása mellett, egységes tartalommal.
Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós
éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos
csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok
kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest. Magyarország a bruttó
kibocsátás minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig,
megjegyezve, hogy a preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez
képest, amennyiben ezt az ország gazdasági lehetőségei lehetővé
teszik.
Magyarország a megújuló energiaforrások bruttó végső
energiafogyasztáson belüli 20 százalékos részarányának elérését tűzi
ki célul 2030-ra. A megújuló energiaforrások felhasználásának
részaránya 2016-ban a fűtési és hűtési célú energiafogyasztáson
belül 20,76, a villamosenergia-fogyasztáson belül 7,2, a közlekedési
energiafogyasztáson belül 7,44 százalék volt.
Az előrejelzések szerint 2030-ra a megújuló alapú
villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége
meghaladja a 4600 megawattot, amelyből több mint 4000 megawattot a
napelemek tesznek ki. A megújuló forrásból származó
villamosenergia-mennyiség 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500
gigawattórát, amelynek csaknem 70 százalékát napelemek biztosítják.
A megújuló energia hasznosításának részaránya a prognózis alapján
2030-ban a bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 12,8 százalékát
teszi majd ki.
A közlekedési szektorban a megújuló energia felhasználásának
részaránya 8,1 százalék lehet 2030-ban.
A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett ugyan a
távhőtermelés 2015 és 2030 között 8 százalékkal csökkenhet, de a
megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának
megduplázódása várható, részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot.
Az új szakpolitikai intézkedések végrehajtásának eredményeként a
változás sokkal jelentősebb lehet, az előrejelzés szerint a
távhőigény 2015 és 2030 között 20 százalékkal eshet vissza, a
megújuló és hulladék alapú távhőtermelés együttes részaránya pedig
elérheti a 60 százalékot.
A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett a végső
energiafogyasztás 2015 és 2030 között az előrejelzés alapján 14
százalékkal nőhet, ez az ipari termelés bővüléséből, valamint a
jövedelem emelkedése miatti magasabb üzemanyag-fogyasztásból ered, a
lakosság esetében ugyanakkor a nem üzemanyagcélú energiafelhasználás
csökkenése vetíthető előre. A végfogyasztói energiamixben a villamos
energia és az olajtermékek súlyának növekedése várható, míg a többi
energiahordozó részaránya mérséklődik.
A dokumentum szerint Magyarország földrajzi adottságai, valamint
a hagyományos energiahordozók versenyképesen és klímabarát módon
hasznosítható készleteinek hiánya miatt az ellátásbiztonság hosszú
távú fenntartása elsőbbséget élvez. Ezért a villamosenergia-ellátást
egy biztonságosan rendelkezésre álló és a lehető legalacsonyabb árú
energiahordozókra alapozott villamosenergia-mixre kell építeni. Az
ellátásbiztonság szavatolásában és a villamosenergia-szektor
dekarbonizációjában kulcsszerepet tölt be az atomenergia, a megújuló
energia fokozódó térnyerése, valamint az európai
villamosenergia-rendszerhez való kapcsolódás.
Nemzeti célkitűzés a földgázpiaci ellátásbiztonság további
növelése is, ami további útvonal- és forrásdiverzifikációval,
valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el.
A villamosenergia-rendszer összeköttetésére vonatkozó uniós
célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja, ezért a
kormány nem tartja szükségesnek új, számszerűsített célkitűzés
megfogalmazását. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése
indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat
javítja a hazai ellátás biztonságát - olvasható a tervezetben.
Előzmény/folytatás
Megjelent a Nemzeti energia- és klímaterv tervezete
2019. május 7.
Budapest, 2019. május 7., kedd (MTI) - Az Innovációs és Technológiai Múzeum (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázo...