Minden hetedik pozsonyi hajléktalan tizennyolc év alatti
Pozsony, 2016. december 12., hétfő (MTI) - A Pozsonyban élő hajléktalanok közül minden hetedik fiatalabhb tizennyolc évesnél - derült ki a szlovák szociálisügyi minisztérium mellett működő család- és munkaügyi intézet felméréséből, amelynek első megállapításait hétfőn a szlovák főváros főpolgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatón ismertették a felmérés készítői.
A novemberben elvégzett felmérés, amely a fedél nélkül élők
számát, egészségügyi helyzetét és szociális körülményeit is
feltérképezte, az első ilyen jellegű adatgyűjtés volt Pozsony és
Szlovákia történetében.
A hajléktalanszámlás adatai szerint a félmilliós Pozsonyban
jelenleg legalább 2100 ember él fedél nélkül.
Darina Ondrusová, a felmérés projektjének vezetője az MTI
kérdésere elmondta: ez a szám Pozsony összlakosságához viszonyítva
hasonló arányt mutat mint a környező országok nagyobb városaiban, de
jelentősen alacsonyabb, mint a hajléktalanok számáról a velük
foglalkozó civil szervezetek által eddig közzétett 3-5 ezer fős
becslések.
A felmérés készítői szerint a különbség nem a számlálás
pontatlanságát vagy a hajléktalanok számának csökkenését jelzi,
hanem annak tudható be, hogy a felmérésből - annak módszeréből
adódóan - kimaradt a hajléktalanok két, számszerűen jelentős
csoportja, azok akik ideiglenesen fizetős szállásokon, illetve
éjszakánként a városon kívüli ingatlanokban húzzák meg magukat.
A felmérés során gyűjtött adatokból egyebek mellett kiderült,
hogy a Pozsonyban élő hajléktalanok túlnyomó többsége, kétharmada
férfi, 13,8 százalékuk gyerekkorú, legtöbbjük (az összes hajléktalan
41,3 százaléka) a 25 és 49 év közötti korosztály tagja, ötödük pedig
nyugdíjas korú, azaz 65 évesnél idősebb. A pozsonyi hajléktalanok
közel harmada több mint tíz éve került az utcára, ugyanakkor közel
tíz százalék az aránya azoknak, akik az utóbbi egy évben váltak
hajléktalanná.
A felmérés során arról is kérdezték a hajléktalanokat, miben
szenvednek leginkább hiányt, illetve mire lenne leginkább szükségük
a helyzetük rendezésére. Az előbbi esetben a megkérdezettek túlnyomó
többsége a kielégítő egészségügyi ellátás hiányát panaszolta, utóbbi
kérdésre pedig a megfizethető lakhatás és a munkavállalás
lehetőségének megteremtését jelölték meg a legtöbben.
A hozzáférhető és anyagilag is elérhető lakhatás megteremtését
jelölte meg a hajléktalanság visszaszorításának eszközéül Nina
Benová, az Árral szemben (Proti prúdu) nevű civil szervezet
képviselője is, aki szerint állami szerepvállalással, szociális
lakások létrehozásával kellene javítani az utcán élők helyzetén,
mivel a pozsonyi hajléktalanszállások összesen alig 240 ember
befogadására alkalmasak.
Ivo Nesrovnal, Pozsony főpolgármestere úgy vélekedett: a
probléma orvoslásához átfogó reformra, az anyagi források és a jogi
szabályozások újragondolására van szükség. Elmondta: ennek keretében
Pozsony 2017-es költségvetésében fél millió eurót (mintegy 157
millió forint) különítettek el a hajléktalanok ellátására. Az MTI
kérdésére hozzátette: ez az összeg érezhetően magasabb mint az előző
években volt, és a megemelt keretet jelentős részben az érintettek
szociális ellátásának javítására szánják.