Moszkva: megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között
Moszkva, 2019. április 15., hétfő (MTI) - Mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között - jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában.
"A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal
fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele
annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a
zsákutcából" - mondta a diplomata, aki korábban Oroszország állandó
képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél.
A tárcavezető-helyettes abszurdnak minősítette azt az általa a
NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell
függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat. Mejegyezte, hogy
az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a
szövetség közötti viszonytól.
Úgy vélekedett, hogy a NATO túl messzire ment az Oroszországgal
való konfrontálódásban. Mint mondta, Moszkva és a szövetség
viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.
"Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról
szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a
feltartóztatás és kevés a párbeszéd" - nyilatkozott a diplomata.
Rámutatott, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az
ezer milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladták meg a
hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy
Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a
szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.
"Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden
józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa
lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind
Washingtonban, mind Brüsszelben értik" - mondta.
Grusko úgy vélekedett, hogy a NATO az Oroszországgal való
stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni,
amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Meglátása
szerint ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját
"kivételességéről" és készen kellene állnia a mindkét fél közös
érdekét szolgáló kompromisszumra.
A diplomata kifogásolta, hogy a NATO "példátlan aktivitást"
tanúsít az orosz határoknál, amit "az orosz agresszió
feltartóztatásának" nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről korábbi
állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést
más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit
veszélyeztető lépéseket.
A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfői
tisztségét is betöltő néhai belga politikusra, Pierre Harmelre
(1900-2009) utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai
koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti
szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés,
amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés
tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. A
"katonai erőn alapuló dialógus" koncepciója - a Harmel-doktrína -
alapozta meg végső soron nyugati részről az 1975-ös helsinki Európai
Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBEÉ, az EBESZ elődje)
megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.