Moszkva nem semmisíti meg az INF-szerződést Washington szerint megsértő fegyvert

    Rjabkov elmondta, hogy Oroszország nem ismeri el, és jogi értelemben érvénytelennek tekinti a szerződésnek az Egyesült Államok által kilátásba helyezett egyoldalú felfüggesztését. Hangsúlyozta, hogy az azzal kapcsolatos problémákra a tárgyalóasztalnál kell keresni a megoldást, ezért az orosz fél a múlt keddi kétoldalú genfi tárgyaláson felajánlotta, hogy bemutatja a 9M729-es manőverező robotrepülőgépet, és tájékoztatást is ad róla Washingtonnak.

    "Készek vagyunk példátlan nyitottságot tanúsítani az amerikaiakat olyannyira nyugtalanító 9M729-es rakétával kapcsolatban. Bemutatót és tájékoztatást ajánlottunk ezzel a rakétával kapcsolatban, ami egyáltalán nem következik magának a szerződésnek a tartalmából" - nyilatkozott a diplomata.

    "De mindemellett ragaszkodunk hozzá, hogy az amerikaiak gyakorlati lépéseket tegyenek a Romániába telepített és a Lengyelországba telepíteni szándékozott Aegis Ashore rendszerekkel kapcsolatos aggályaink megszüntetése érdekében" - tette hozzá.

    A vezető orosz diplomata szerint Washington nem hajlandó az amerikai rakétavédelem által célként használt rakétákkal és drónokkal kapcsolatos aggályok csillapítására. Rámutatott, hogy hamarosan lejár az a 60 napos határidő, amelyet az amerikai fél megszabott az általa kifogásolt rakéta megsemmisítésére, és leszögezte, hogy Moszkva "elfogadhatatlannak" tartja az ultimátumszerű követeléseket, főképp azért, mert a maga részéről semmit sem sértett meg.

    Megismételte az orosz álláspontot, miszerint a 9M729-es "szárnyas rakéta" nem sérti meg az INF-szerződést, és hogy azt sohasem próbálták ki tiltott távolságon. Véleménye szerint az ezzel ellentétes állítások célja, hogy ürügyet szolgáltassanak Washingtonnak ahhoz, hogy megszabaduljon az INF-szerződésben foglalt korlátozásoktól. Mint mondta, Moszkva gyakorlatilag nem kételkedik abban, hogy az amerikai fél véglegesen eldöntötte a szerződés felmondását.

    Genfben január 15-én tartottak kétoldalú egyeztetést az INF-szerződés jövőjéről. Az orosz küldöttséget Rjabkov, az amerikait pedig Andrea Thompson külügyminiszter-helyettes vezette.

    A tárgyalásokat követően az orosz delegációvezető azzal vádolta meg az amerikai felet, hogy az nem is tett kísérletet az álláspontok közelítésére. Thompson viszont ismételten a szerződés megsértésével vádolta meg Moszkvát és közölte, hogy Washington február 2-án megkezdi a megállapodásból való kilépés folyamatát, ha Oroszország nem semmisíti meg a 9?729-es manőverező repülőgépet.

    Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

    Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével - amely az Iszkander-M rakéta és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza - megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

    Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.