Művészi kővéseteket találtak a 4000 éves észak-izraeli dolmenekben
Jeruzsálem, 2020. július 8., szerda (MTI) - Művészi kővéseteket találtak Észak-Izraelben a rejtélyes, több mint négyezer éves temetkezési dolmenekben - jelentette a Háárec című izraeli újság honlapja szerdán.
A Közel-Keleten több mint négyezer évvel ezelőtt, a bronzkorban
temetkezési célból felállított dolmeneket - egymáshoz illesztett
hatalmas kőtömböket - létrehozó nomád kultúráról mindössze annyit
tudnak egyelőre a régészek, hogy ilyen halotti emlékműveket
állítottak maguknak.
A dolmenek falán és mennyezetén az utóbbi években egyebek közt
kőbe vésett szarvasokat, és valószínűleg madarak lábnyomait
térképezték fel a régészek, Gonen Saron és Uri Berger, az Izraeli
Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel Cháj főiskola kutatói.
Először nyolc évvel ezelőtt, a Samír-kibuc területén található
hatalmas dolmen mennyezetén figyeltek fel az ábrákra, majd további
három helyen is véseteket vettek észre.
Mivel eltemetett embereket is találtak a dolmenek bizonyos
kamráiban, és minden bizonnyal a temetkezést szolgálták az
építmények, úgy vélik, hogy sematikus emberi formák vagy az elhunyt
lelkének szimbolikus ábrázolásai lehettek a művészi vésetek.
A Földközi-tenger déli partvidékén, a mai Izrael, Jordánia és
Szíria területén több ezer dolmen található, de az egymásra hordott
köveket általában nem díszítették a máig szinte teljesen ismeretlen
kultúra tagjai.
A régészek az Asian Archaeology című szaklapban tették közzé a
három, kőbe vésett ábrákat tartalmazó dolmenről szóló tanulmányukat.
A dolmeneket ebben gigantikus temetkezési építményekként határozzák
meg, melyeket faragatlan, cementkötés nélkül egymásra helyezett nagy
kőzetekből emeltek.
A dolmenek datálása nehézségekbe ütközik, de Saron és Berger
szerint körülbelül i.e. 2450 és 2000 között - a "bronzkor sötét
korszakában" (más néven a középső bronzkorban) - hozták létre őket.
A kőszerkezetekből, és a bennük fellelt ábrákból megpróbálják minél
jobban megérteni a mindössze ezeket hátrahagyó egykori kultúrát.
Izrael területén már 15 ezer évvel ezelőtt megjelentek az első
falusias, majd 5 ezer évvel ezelőtt a korai városias települések,
például Jerikó és Megiddó, de ezeket a korai bronzkor végén
ismeretlen okból elhagyták lakóik.
Később ismét megjelent a városias kultúra, de a két időszak
közötti korból csak a dolmenek emlékeztetnek a térségben élőkre.
Erre az korszakra sokáig egy szervezetlen és törvények nélküli
korszakként tekintettek, de az izraeli kutatók szerint ez nem igaz,
hiszen legalább száz ember közös, szervezett és megtervezett
munkájára volt szükség egy-egy nagyobb dolmen létrehozásához, a több
tucat, sőt több száz tonnás kövek megmozdításához, a monumentális
építkezésekhez.