Nagy István: az Agrárminisztérium a gazdák partnere az almakérdésben
Vásárosnamény, 2019. január 29., kedd (MTI) - Az Agrárminisztérium (AM) partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években - jelentette ki az agrárminiszter egy térségi agrárfórumon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban kedden.
Nagy István elmondta, a kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a
forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven
százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30
százalék.
Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár
tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a - szavai szerint az
Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható -
törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra
szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe
foglalni - mondta az agrárminiszter.
Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan
képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen
meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe
beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a
feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60
százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.
Ez az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a
minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig
csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága - tette hozzá Nagy
István.
A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb
mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást
tenne - hívta fel a figyelmet az agárminiszter. Nagy István
hangsúlyozta, el kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma
feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy,
korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem,
hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.
Az is kérdés, - folytatta - , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb
kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével
járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a
szerződésben "feketén-fehéren" foglaltakat. "Ha ezekre a kérdésekre
igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt
fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható" -
közölte.
Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a
"részvényesei" lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból
és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is
megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a
gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves
foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek
Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában
elmondta, olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az
almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a
nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza.
Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény
szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az
önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb
ültetvényekkel.
Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke
fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a
termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat - pozitív
külföldi mintákra alapozva - egy többtényezős képlet alapján
határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható
termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma
előállítási költéségét is - tette hozzá a kamarai vezető.