Berlin, 2019. augusztus 19., hétfő (MTI) - Jelentősen előrehaladt az Európai Unió (EU) közép-, és kelet-európai tagjainak felzárkózása a közösség nyugat-európai tagállamaihoz, így a térségben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) megközelítette az uniós átlag háromnegyedét - emelte ki hétfőn megjelent elemzésében a német szövetségi jegybank (Bundesbank).
Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott közép-, és kelet-európai
országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia,
Szlovénia, Románia) az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése
révén csökkentették lemaradásukat az EU többi országához képest -
állapította meg a Bundesbank.
Ezt az előrelépést a jelentős béremelések hatására a
munkavállalók is egyre inkább érzékelik. A térség egyes országai -
főleg azok, amelyek a nyugat-európai gazdasági központok közelében
terülnek el - már meg is közelítették az EU-s átlagot. Az erőteljes
belföldi keresletnek és a külföldről érkező közvetlen
tőkebefektetéseknek köszönhetően a világkereskedelem gyenge
dinamikája eddig kevéssé befolyásolta a térség országainak
fejlődését. Azonban a felzárkózás folytatódásához meg kell őrizni a
versenyképességet és javítani kell az intézmények minőségén - áll az
elemzésben.
Az országcsoport egészét tekintve az egy főre jutó GDP 2013-ban
az EU-s átlag 41 százalékát tette ki, 2018-ban pedig már a 46
százalékát.
Vásárlóerő-paritáson mérve ez az arány a 2013-ban regisztrált 67
százalékról 72 százalékra emelkedett, megközelítette az uniós átlag
háromnegyedét.
Az országcsoport tagjai között jelentősek a különbségek:
Csehországban és Szlovéniában az egy főre jutó GDP
váráslóerő-paritáson mérve az EU-s átlag 90 százalékát teszi ki,
Észtországban, Litvániában és Szlovákiában nagyjából a 80
százalékát, Lengyelországban, Lettországban és Magyarországon
hozzávetőleg a 70 százalékát, míg Horvátországban és Romániában
mintegy 60 százalék, Bulgáriában pedig csupán 50 százalék ez az
arány.
A Bundesbank kiemelte, hogy a felzárkózás eddig nem járt a
makrogazdasági egyensúlytalanság erősödésével. Ezt jelzi, hogy a
GDP-hez mért közadósság valamennyi vizsgált országban csökkent, a
külföldi hitelezőkkel szembeni GDP-arányos adósságállomány pedig
csaknem valamennyi országban mérséklődött.
Azonban az utóbbi időszakban a túlhevülés jelei mutatkoztak a
munkaerőpiacon. A bérnövekedés mértéke valamennyi vizsgált országban
jelentősen meghaladta a termelékenység növekedését, így a munka
költsége erőteljesen emelkedett és a versenyképesség gyengült -
tették hozzá az elemzésben, rámutatva, hogy az országcsoport egészét
tekintve a munkanélküliség tavaly rendkívül alacsony szintre, 4,3
százalékra süllyedt, a bruttó bérek és fizetések pedig 8,2
százalékkal emelkedtek, ami jelentősen meghaladja a termelékenység
3,3 százalékos növekedését.
A Bundesbank elemzői szerint a felzárkózás fontos tényezőjének
lehet tekinteni azt is, hogy a térség országainak gazdasága egyre
inkább betagozódik az EU-s belső piacba és a világgazdaságba. A
gazdasági nyitottság mértéke - az export és az import aránya a
GDP-ben - az utóbbi öt évben 59 százalékról 64 százalékra
emelkedett.
Ez a folyamat az infrastruktúra modernizálódásával járt együtt,
nem utolsósorban az EU strukturális és kohéziós alapjainak
támogatásával. A gazdasági keretfeltételeknek az EU-tagsággal járó
stabilizálódása pedig nagymértékben ösztönözte a külföldi
működőtőke-befektetéseket és segítette a bekapcsolódást a határokon
átívelő termelési hálózatokba - állapították meg.
Kiemelték: a felzárkózás folytatódása attól is függ, hogy
sikerül-e javítani az intézményrendszer minőségén. Rámutattak, hogy
a Világbank legutóbbi adatai szerint - az úgynevezett kormányzási
mutatókat (Worldwide Governance Indicators - WGI) vizsgáló felmérés
alapján - a térségben egyedül Csehország haladja meg az EU-s átlagot
a kormányzás hatékonyságát, a szabályozás minőségét, a
jogállamiságot, a korrupció kezelését, a politikai stabilitást,
valamint a véleménynyilvánítás szabadságát és az államhatalom
elszámolhatóságát tekintve. A térség többi országában esetenként
jelentős az elmaradás, különösen a szabályozás minősége, a
jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén.
A svájci Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) pedig
azt mutatta ki a 2018-as globális versenyképességi felmérésében,
hogy a térség legtöbb országában ugyan kismértékben javultak a
körülmények, de egy ország sem érte még el az EU-s átlagot.
A Bundesbank elemzése arra is kitért, hogy az intézményrendszer
minőségének javítása a kutatás-fejlesztési beruházások bővítésének
egyik feltétele is lehet. Ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy az
Eurostat EU-s statisztikai hivatal 2017-ből származó adatai szerint
a vizsgált régióban a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások
átlagosan a GDP 1,2 százalékát teszik ki, ami messze elmarad a 2
százalékos uniós átlagtól.