Notre Dame - A festményeket is megmentették, belpolitikai vita alakult ki a huszártorony újjáépítéséről
Párizs, 2019. április 19., péntek (MTI) - Az utolsó festményeket - 15 darab XVII. századi képet - is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Négy nappal a katasztrófát követően Franck Riester kulturális
miniszter személyesen felügyelte az utolsó műtárgyak biztonságba
helyezését.
"A katedrális belsejében lévő festményeket nem érte láng, le
tudták őket emelni, és biztonságos helyre szállítani. Nem szenvedtek
kárt, teljesen normális állapotban vannak" - közölte a tárcavezető.
A nagyméretű, háromszor négyméteres barokk festmények bibliai
kompozíciók az 1630 és 1707 közötti időszakból, összefoglaló nevükön
a "nagy májusok", miután az aranyművesek mindig májusban
adományoztak a székesegyháznak egy-egy darabot. Elszállításukban
mintegy ötvenen vettek részt.
Judith Kagan, az örökségvédelmi hivatal vezetője elmondta:
"kimentést végzünk annak érdekében, hogy elkezdődhessenek a
felújítási munkálatok anélkül, hogy értékes műtárgyak lennének a
közepén. Egyetlen festmény sem károsodott meg a tűzvészben" -
hangsúlyozta a szakember.
Már csak négy műtárgy maradt bent a katedrálisban, amelyek
szintén érintetlenek, de egyelőre nem lehet hozzájuk férni, mert a
helyet, ahol találhatók, még mindig nem biztosították a hatóságok.
Örökségvédelmi szakemberek örmüknek adtak hangot amiatt, hogy a
Notre-Dame épületében található egyetlen műkincs és ereklye sem
károsodott meg a tűvészben.
Isabelle Pallot-Frossard, a franciaországi múzeumok felújítási
és kutatóközpontjának vezetője szerint a műtárgyak jó állapota annak
köszönhető, hogy a tűzoltás alatt a kápolnákat nem érte sem víz, sem
korom, miután a katedrális belsejében nem volt tűz. Amikor pedig a
tetőről a lángoló gerendák zuhanni kezdtek, a tűzoltóknak azonnal
sikerült megfékezniük a tüzet.
Jézus kereszthalálának napján a katolikusok Párizsban
hagyományosan a Montmartre dombján, a Sacré-Coeur-székesegyháznál
tartanak keresztútjárást, a tűzvész miatt azonban kivételesen a
Notre-Dame körül is szerveztek egyet, amelyen Michel Aupetit párizsi
érsek is részt vett.
Miután Emmanuel Macron államfő kedden ígéretet tett arra, hogy a
székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard
Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti
pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, s
pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik
meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra
van szükség", belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó
megoldás.
A hétfői tűzben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és
ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc
építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és
1792 között lebontották.
"A vezetőinknek egy kicsit nagyobb alázatot kellene
tanúsítaniuk" - írta a Twitteren Francois-Xavier Bellamy katolikus
filozófus, a jobbközép Köztársaságiak európai parlamenti
listavezetője. Szerinte "az egyetlen dolgunk az, hogy türelemmel
felújítsunk egy totális remekművet azért, hogy azt úgy örökítsük át,
ahogy kaptuk".
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke
is a régi torony helyreállítása mellett foglalt állást, más
jobboldali képviselők pedig nemzeti konzultációt indítanának a
kérdésről.
Számos építész azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a
Notre-Dame az elmúlt 850 évben folyamatosan átalakult, többször
újjáépítették és valamennyi évszázad építészeti jegyét magán viseli.
"A huszártoronynak megvolt a maga kora, új kell, korunk olyan
alapanyagiból, mint a titán és az üveg" - mondta a Le Figaro című
napilapnak Jean-Michel Wilmotte, a párizsi Szentháromság templom
építésze, aki sokakhoz hasonlóan úgy véli, hogy a hétfői tűzvész
nyomait nem eltüntetni kell, hanem valamilyen módon bele kell
építeni a katedrálisba, hiszen az építmény történetének része lett.
Maryvonne de Saint-Pulgent, a francia kulturális minisztérium
korábbi örökségvédelmi vezetője viszont azt hangsúlyozta, hogy a
XIX. században azért kellett kitalálni egy új huszártornyot, mert a
korábbinak nyoma sem maradt a francia forradalom rombolása után.
Most viszont lehetséges a ledőlt tornyot az eredeti formájában
újjáépíteni, s ez lenne szerinte "a legegyszerűbb, leggazdaságosabb,
leggyorsabb és legészszerűbb megoldás".
"Nem az a cél, hogy egy olyan új huszártorony épüljön, amely
csak azért más, mint a Viollet-le-Duc által épített torony volt,
hogy modernebb és újabb legyen. Viollet-le-Duc egy remekművet
hagyott ránk, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak azért
változtassunk, hogy más legyen" - mondta Franck Riester kulturális
miniszter.
A gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című
regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is
megörökített, hétfőn az esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a
tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében,
az Ile de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia
turistalátványosság, milliók keresik fel évente.