November 25-e ezentúl a Vajdaság napja lesz Szerbiában
Belgrád, 2018. június 19., kedd (MTI) - November 25-ét nyilvánította a szerbiai Vajdaság napjának a vajdasági tartományi képviselőház kedden, a döntés a történelmi vonatkozások miatt több pártot is felháborított.
1918. november 25-én tartották meg azt a nagygyűlést Újvidéken,
amelyen a szerbek, a bunyevácok és a más szláv nemzetiségek úgy
döntöttek, hogy az addig Magyarországhoz tartozó Bácska, Bánság és
Baranya a Szerb Királysághoz csatlakozik. A gyűlésen résztvevő 757
küldött közül csak egy volt magyar. Ez azt jelentette, hogy a
határozatot voltaképpen az akkor kisebbségben lévő szerbség
küldöttei szentesítették a többségi német és magyar lakosság
megkérdezése nélkül, később pedig a trianoni békeszerződés
erősítette meg. Az akkor még a lakosság egyharmadát kitevő szláv
népesség mára már többségként él a területen. A Szerb Királyság a
hozzá csatlakozott területekkel együtt 1918. december 1-jén
Szerb-Horvát-Szlovén Királysággá alakult. Az elcsatolt területek a
második világháború idején néhány évre visszakerültek
Magyarországhoz, ám 1944-ben a bevonuló partizánseregek
visszaszerezték ezeket a részeket.
A kedden megszavazott javaslatot a vajdasági tartományi kormány
terjesztette az újvidéki képviselőház elé.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a
vajdasági tartományi képviselőház elnöke keddi felszólalásában
kijelentette: pártjának képviselői megszavazzák a javaslatot, vagyis
a VMSZ hat képviselője támogatja az új ünnepnap kijelölését, mert
szerinte egy ilyen sokszínű régió számára elfogadható, hogy minden
nemzet kijelölhesse a maga nemzeti ünnepeit. A szabadkai Pannon RTV
beszámolója szerint kifejtette: ez a sokszínűség nemcsak egymás
szokásainak, illetve kultúrájának és vallásának elfogadásáról szól,
hanem azt is el kell fogadni, hogy egy-egy történelmi dátum
megítélése mást jelenthet a különböző nemzetiségek számára.
"Másoknak is meg kell adnunk azt a jogot, hogy saját maguk
határozzák meg a saját nemzeti identitásuk szempontjából fontos
ünnepeket. (.) Mi ezzel a döntéssel nem veszítünk semmit sem. A
dátumok vonatkozásában kialakult meggyőződésünk és álláspontunk nem
változik. Ezeket az álláspontokat ma is, és az elkövetkező időkben
is, amikor ezek a megemlékezések lesznek, el fogjuk mondani.
Ugyanakkor elfogadjuk azt is, hogy mások bizonyos dátumok
vonatkozásában mást gondolnak" - fogalmazott Pásztor István.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) két
képviselője viszont nemmel voksolt, mert - ahogyan Csonka Áron, a
VMDK elnöke hétfői sajtótájékoztatóján elmondta - elfogadhatatlannak
tartják a javaslatot, hiszen "ez olyan időkre és olyan dátumokra
emlékeztet minket, magyarokat, amelyek nagyon sok negatívumot és
vesszőfutást okoztak a délvidéki magyarságnak". Hozzátette: a
VMDK-nak nincs az ellen kifogása, hogy a Vajdaságnak legyen egy
kijelölt ünnepnapja, de szerinte olyan dátumot kellene választani,
amely nem tép fel történelmi sebeket.
A javaslatot megszavazta a teljes vajdasági kormánykoalíció,
vagyis a VMSZ mellett az országosan is a legerősebb politikai erőt
képviselő Szerb Haladó Párt (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párt
(SPS), valamint az annak listáján a parlamentbe bejutott más párthoz
tartozó képviselők. A hat ellenzéki párt nemmel voksolt.
A Szerb Radikális Párt (SRS) és a Vajdasági Szociáldemokrata
Liga (LSV) szerint a javaslat tartalma nem felel meg a történelmi
tényeknek, a Demokrata Párt (DS) szerint pedig ezzel figyelmen kívül
hagyják a Vajdaság antifasiszta történelmét, míg az Elég volt
mozgalom azért ellenezte a javaslatot, mert szerinte alapvetően
politikai döntés született, és nem vették figyelembe a kisebbségek
érdekeit.