OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: gyermekek, egészségügy)
Budapest, 2018. szeptember 18., kedd (MTI) - A sajátos nevelési igényű gyermekekről, az egészségügyről és az egészségügyi dolgozók béréről volt szó kedden az első napirend előtti felszólalásokban az Országgyűlésben.
DK: kapjanak megfelelő segítséget a sajátos nevelési igényű
gyermekek!
Arató Gergely (DK) szerint több mint nyolcvanezer gyermek,
minden huszadik diák számít saját nevelési igényűnek. Ők valamilyen
fogyatékkal, hátránnyal élnek, autisták, betegek,
részképességzavaruk van, és olyan iskolai környezetre lenne
szükségük, amely segíti a fejlődésüket - magyarázta.
A problémák között említette azt, hogy csak az utazó
gyógypedagógus-hálózatóból 166-an hiányoznak, és a befogadó iskolák
jelentős részében nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a
gyermekeknek segítsenek. Szüleik a többi között azt kérik, ha az
állam nem képes ellátni feladatait, járuljon hozzá a szülők
költségeihez, illetve erőforrások átcsoportosításával gondoskodjon a
területi ellátásról.
"Az önök lúzerkormánya Brüsszellel vív vesztes háborút
feleslegesen" - fogalmazott, szorgalmazva, hogy a kormány inkább
erre a problémára keressen megoldást.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti
államtitkára szerint nem felesleges Brüsszelben Magyarország
szuverenitásáért vitákat vállalni. A szuverenitás mindennek az
alapja, így például annak is, hogy a pedagógusoknak ne azzal kelljen
foglalkozniuk, hogy a nehezen integrálható, távoli kontinensekről
érkező fiatalokat integráljanak - hangoztatta.
Beszélt arról, hogy az integrált oktatás aránya 2010 és 2017
között 61 százalékról 71 százalékra nőtt. Ugyancsak emelkedett a
gyógypedagógusként foglalkoztatottak száma, a szocialista kormányok
ideje alatti 5695-ről mára 9435-re. Ezt a képzési rendszer
kiterjesztésével, a béremeléssel és ösztöndíjjal magyarázta.
Elmondta, megerősítették a megyei pedagógiai szakszolgálatokat
és több milliárd forintot fordítanak a köznevelés esélyteremtő
képességének megerősítésére.
LMP: béremelésre van szükség az egészségügyben
Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy az ajkai kórház
intenzív osztályának összes ápolója felmondott és legtöbb kisebb
vidéki kórház hasonló problémákkal néz szembe. Közölte, az eddigi
béremelés azért tűnik jelentősnek, mert a bázis nagyon alacsony
volt. Nem elég a kormány által ígért 8 százalékos béremelés, további
300 milliárd forintos bérrendezésre van szükség - hangoztatta.
Örökbefogadó szülőként intézkedéseket sürgetett annak érdekében,
hogy segítsék a párokat, hogy minél hamarabb gyerekük lehessen.
Rétvári Bence szerint Ajkán azt történt, hogy a kórháztól 10
kilométerre nyílt új állami tüdőgondozóba átmentek a kórházi
dolgozók, az ajkai intézmény pedig munkaerő-felvétellel és más
osztályokon dolgozók átcsoportosításával biztosítani tudja a
sürgősségi osztály működését.
A béremelésről szólva összehasonlította, hogy míg 2010-ben egy
4-6 éves jogviszonnyal rendelkező ápoló pótlékokkal együtt 159 ezer
forintot keresett, most 309 ezer forintot kap. Egy 20 éves
jogviszonnyal rendelkező szakorvos 2010-ben 364 ezer forintot
keresett, ma 842 ezer forintot visz haza - ismertette, jelezve: nem
gondolják, hogy befejezték a béremelést, de érezhető módon javult a
helyzet.
Az örökbefogadás szabályainak megváltoztatása ügyében
partnerséget ajánlott a képviselőnek.
MSZP: több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint 1992-ben a GDP 6
százalékát költötte az ország egészségügyre, 2015-ben már csak 4,7
százalékot, miközben az egészségügyi magánkiadások aránya 30
százalékra nőtt. Ma az érettségizett férfiak várható élettartama 76
év, a nem érettségizetteké 66 év - ismertette.
Elmondta, az Eurostat adatai szerint Magyarország a krónikus,
valamint a rákos megbetegedések halálozási rátájában "szomorú
teljesítményt tud felmutatni". Megjegyezte, a krónikus betegségek
halálozási rátája az észak-magyarországi régióban a legmagasabb
egész Európában. Mindezt a hiányzó szakorvosokkal, a kórházak
adósságával magyarázta, illetve azzal, hogy 2007-hez képest több
mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből.
Rétvári Bence szavai szerint 2010-hez képest a férfiak
átlagéletkora 70,5 évről 72,5 évre, a nőké 78,1 évről 79,2 évre
nőtt. Az államtitkár beszélt arról, hogy öt nemzeti egészségügyi
programot is elindítottak a megelőzés érdekében.
Megemlítette, hogy a szocialista kormányok alatt 600 milliárd
forintot vettek ki az egészségügyből. Nem kellett volna kórházakat
bezárni, ágyakat megszüntetni, 6000 orvost, ápolót elbocsátani,
elvenni tőlük egyhavi fizetést - sorolta, közölve azt is: ezt a
helyzetet kellett a mostani kormánynak 2010 után megoldani, jelenleg
650 milliárd forinttal többet költenek egészségügyre.
Az elnöklő Latorcai János két felszólalás között figyelmeztette
Bősz Anettet (független), jelezve: a házbizottságtól kellett volna
engedélyt kérnie ahhoz, hogy "anyagokat osztogasson".
Előzmény/folytatás
OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: gyermekek, egészségügy)
2018. szeptember 18.
Budapest, 2018. szeptember 18., kedd (MTI) - A sajátos nevelési igényű gyermekekről, az egészségügyről és az egészségügyi dolgozók béréről volt szó kedden az első napirend előtti felszólalások...
OGY - Krónika 5. rész (kereskedelem)
2018. szeptember 18.
Budapest, 2018. szeptember 18., kedd (MTI) - A kereskedelemről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitájával folytatta ülését a parlament kedden.
OGY - Krónika 6. rész (magyar-macedón rendőri együttműködés, magyar-portugál egyezmény a minősített adatokról, a földművesek emléknapja)
2018. szeptember 18.
Budapest, 2018. szeptember 18., kedd (MTI) - A magyar és a macedón kormány közötti rendőri együttműködésről szóló megállapodásról, valamint a Magyarország és Portugália között létrejött, a mi...
OGY - Krónika 8. rész (Eurofish, Európai táj egyezmény, napirend után)
2018. szeptember 18.
Budapest, 2018. szeptember 18., kedd (MTI) - Az Eurofish nemzetközi szervezethez való csatlakozásról és az Európai táj egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről vitáztak a képviselők ked...