Budapest, 2020. július 1., szerda (MTI) - A Semmelweis-napi megemlékezés után az önkormányzatokról, a gazdaságról és az oktatásról is beszéltek a képviselők napirend előtt szerdán az Országgyűlésben.
Az elnöklő Jakab István a július 1-jei Semmelweis-napról, a
magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: az elmúlt
hónapok fejleményei ráirányították a figyelmet az egészségügyi
ágazatban dolgozók munkájára, életkörülményeire. Köszöntetett
mondott az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak, akik -
mit mondta - erőn felül küzdöttek a járvány ellen, sokszor saját
egészségüket is veszélyeztetve.
Párbeszéd: a kormányoldal mikor kér bocsánatot a hazugságaiért?
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Semmelweis-nap alkalmából
köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak a járvány elleni
küzdelemben tanúsított helytállásukért.
Hangsúlyozta: a Párbeszéd már bocsánatot kért a "mentőápolós"
videóért, de kérdés, hogy a kormányoldal mikor kér bocsánatot az
ellenzékről közzétett álhírek miatt. Az ilyen álhírek közé sorolta,
hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok migránsokat telepítenének
be, illetve, hogy nem segítették a járvány elleni védekezést.
A Lánchíd felújításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet:
a beruházás árának többszörösét, több tíz milliárd forintot vonnak
el a fővárostól.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a
Párbeszéd és Karácsony Gergely főpolgármester hiteltelen, amikor a
közszolgálatban dolgozókat méltatja, hiszen azokat a graffitiket,
amelyeket "Budapest sarcolásával összefüggő politikai tézisekről"
Budapest útjaira festettek, az önkormányzati szektorban dolgozóknak
túlórában kellett eltüntetnie.
Kijelentette: Karácsony Gergely állandóan letagadja az
önkormányzati szektor kormányzati támogatásával kapcsolatos
tényeket, holott jövőre 16 százalékkal több forrást kapnak az
önkormányzatok, mint idén.
Megerősítette: az ellenzék nem vett részt sikeres védekezéshez
szükséges összefogásban, hanem politikai csatározásra használták az
időt és álhíreke gyártottak, ezért bocsánatot kellene kérniük a
magyar emberektől.
LMP: új gazdasági modellre van szükség
Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy a kormány a
nagytőkésekkel kötött alkut 2010-ben és ez a mai napig
rendíthetetlenül működik. Szerinte ez az alku határozta meg a
járvány gazdasági hatásainak kezelését. Az Audi-gyárnak adott
kormányzati támogatást kritizálva úgy értékelt: Orbán Viktor
rendszerében egy ekkora multicég gond nélkül érvényesítheti az
akaratát a kormánnyal szemben. Hozzátette: nem csak a multik, hanem
a nemzeti tőkések, a "magyarországi oligarchák" is kaptak a
támogatást a kormánytól. Úgy vélte: ez a gazdaságpolitika nem
folytatható, mert kimeríti az ország erőforrásait, ezért új
gazdasági modellt sürgetett.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt
mondta: a kormány döntései a munkahelyek védelméről szólnak.
Hozzátette: a támogatások nemcsak nagyvállatoknak és a multiknak,
hanem kis- és a közepes vállalkozásoknak is segítettek, sokkal több
kisebb cég kap támogatást, mint nagy. Hangsúlyozta: az LMP
gazdaságpolitikai elképzelései "giga adóemelést" jelentenének.
DK: a járvány alatti digitális oktatás "gyenge szereplője" a
kormány volt
Arató Gergely (DK) arról beszélt: a járvány miatt különleges
tanévet zárt az oktatási rendszer, a tanárok, a szülők és a diákok
egyaránt nagy erőfeszítést tettek, hogy a folytatódhasson az
oktatás, ezért köszönet jár nekik. Szerinte az elmúlt hónapoknak
tanulsága, hogy a diákok egyötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő
eszköz és internetelérés a digitális oktatáshoz. Úgy értékelt:
civilek, ellenzéki pártok és önkormányzatok próbáltak laptopokkal
számítógépekkel segíteni, miközben a kormány volt az a "gyenge
szereplő", amely nem támogatta a digitális oktatást. Nem bilincses
és gumibotos őrökre, hanem digitális eszközökre, a tanodák és a
felzárkóztatás támogatatására lenne szükség - hangsúlyozta.
Úgy vélte: ebben a helyzetben az is megmutatkozott, hogy
pedagógusok önállósága kritikus pont, azért a kormányt arra
szólította fel, fejezze be a "poroszos" Nemzeti Alaptanterv és az
egységes tankönyvek erőltetését, és állítsa vissza az iskolák
autonómiáját.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
államtitkára úgy reagált: ha a DK hozta volna a döntéseket a járvány
ideje alatt az oktatásban, akkor ma a diákok, a pedagógusok és az
érettségizők is sokkal nehezebb helyzetben lennének, a diákoknak
elveszett volna egy féléve, a tanárok fizetése kétséges lett volna,
és nem tartották volna meg az érettségiket sem.
A digitális oktatást értékelve hangsúlyozta: elismerés illeti a
tanárokat, de a szülők is egy "virtuális Eötvös-díjat" érdemelnének,
hiszen Magyarországnak Európában az egyik legjobban sikerült ezt az
akadályt vennie.
Felhívta a figyelmet arra: az alaptanterv és az új tankönyvek
korszerűbbek, mint a korábbiak, és csökkent a tananyag mérete is,
ami többletlehetőségeket biztosít a tanároknak.