OGY - Krónika 10. rész (bizottsági jelentések vitái)
Budapest, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításához, valamint az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokhoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját is lefolytatta csütörtökön az Országgyűlés.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása
Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2010 előtt önkormányzati
és nem állami fenntartásban voltak az iskolák.
Mivel akkor jogállam volt, nem volt lehetőség arra, hogy
önkormányzati döntéseket kormánydöntéssel írjanak felül - közölte.
Kitért arra, hogy a bíróság 2012-ben mondta ki, szegregáció
történt Gyöngyöspatán, a kártérítési per viszont csak 2016-ban
indult, az érintettek addig számos erőfeszítést tettek kárpótlásuk
elérése érdekében.
Véleménye szerint a köznevelési törvényt módosító javaslat nem
megoldás, hanem a probléma elfojtása, annak elfogadása után még több
diákot fog hátrány érni, az iskolák pedig felhatalmazva érzik majd
magukat a szegregációra.
Horváth László (Fidesz) azt javasolta az ellenzéki
képviselőknek, hogy menjenek el Gyöngyöspatára, kérdezzék meg a
lakosság nyolcvan százalékát arról, ki volt a jogsértő. Azon
véleményét hangoztatta, hogy az ellenzék megint nem áll a többség
oldalára. Szerinte ennél az ítéletnél a jogszolgáltatás nem esett
egybe az igazságszolgáltatással.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
köznevelési államtitkára zárszavában azt mondta, véleménye
mindenkinek lehet egy ítéletről, amelyet a kormány végre fog
hajtani.
De az ítélet indoklásából az derült ki, hogy a jogalkotónak van
feladata ezzel a kérdéssel - jegyezte meg.
Közölte, a jövőben is lehet szegregáció miatt bírósághoz
fordulni, sőt sérelemdíjat is megállapíthatnak, de az nem pénzbeli
lesz, hanem az oktatás révén nyújtanak kártérítést.
Abban igazat adott Arató Gergelynek, hogy a jogszabályi
környezet miatt az akkori kormány 2009-ben nem tudott lépni az
ügyben.
A mostani kormány is akkor tudott intézkedni, amikor az államoz
kerültek az iskolafenntartói jogok - mondta.
Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében
szükséges egyes törvénymódosítások
Horváth László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója
szerint a baloldal alaptalan, eltorzított, a társadalom egyes
csoportjaiban félelmet okozó támadás célpontjává tette az
iskolaőrség felállításáról szóló törvényjavaslatot, pedig annak
célja a megelőzés, a visszatartás, az elrettentés és végső soron a
gyors és hatékony beavatkozás. Hozzátette: rendőrök eddig is voltak
bűnmegelőzési, drogprevenciós célokból az iskolákban.
Közölte, az iskolaőrséggel - ami csak ott lesz, ahol a helyiek
kérik - az áldozatok kapnak védelmet.
Kitért arra, hogy csökken a büntethetőség korhatára, valamint az
családtámogatást is megvonhatják, ha bűncselekményt követ el a
gyermek.
Maruzsa Zoltán államtitkár értékelése szerint szükség van az
iskolaőrségre, amely érdemben hozzá tud járulni az iskolai erőszak
csökkenéséhez. Hozzátette: szeptember 1-jétől lehetnek a rendőrség
irányítása alatt dolgozó iskolaőrök mintegy 500 köznevelési és
szakképzési intézményben. Elmondta, az intézményvezetőknek kell
kérni az iskolaőrök jelenlétét az intézményben.
A kormány senkire nem erőltet rá egyetlen iskolaőrt sem -
fogalmazott.
Ander Balázs (Jobbik) támogatásáról biztosította a
törvényjavaslatot, de szerinte az csak "tűzoltó intézkedés",
átmeneti kényszermegoldás.
Az iskolai erőszak megelőzéséhez járult volna hozzá, ha a jövő
évi költségvetésben megemelték volna a Biztos kezdet gyermekházak, a
tanodák támogatását és több szociális segítő alkalmazását tették
volna lehetővé - mondta.
Hohn Krisztina (LMP) is támogatja az előterjesztést, de az
szerinte is csak részmegoldást kínál, a megelőzésére kellene
figyelni, például képzéseket kellene szervezni a tanároknak.
Arató Gergely (DK) nyugtalanítónak nevezte, hogy az iskolaőrök
néhányhetes tanfolyam után már szolgálatba is állhatnának.
Kevesebbet várunk el iskolaőrtől, akit gyerekek közé engedünk,
mint egy biztonsági őrtől, aki raktárt őriz - értékelt.
Horváth László (Fidesz) szerint egy tanulónak sincs arra joga,
hogy viselkedésével más diákokat zavarjon a tanulásban és ezzel
elvegye tőle a jövőt.
Maruzsa Zoltán zárszavában azon meggyőződését hangsúlyozta, hogy
az iskolaőrök jelenléte az intézményekben növelni fogja a
pedagógusok, az oktatók, a tanulók biztonságérzetét és visszatartó
erőt jelent azon diákoknak, akik diáktársaikat vagy a tanáraikat
fenyegetik.
Elmondta, az iskolaőrök rövid, háromhetes, de hatékony
felkészítésében gondolkodnak. Induló rendszerről van szó, ezért
a jövőben folyamatosan szeretnének számukra digitális tartalmakat,
joggyakorlatokat készíteni - magyarázta.