OGY - Krónika 10. rész (bizottsági jelentések vitái)

    Budapest, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításához, valamint az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokhoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját is lefolytatta csütörtökön az Országgyűlés.
hirdetés
    A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2010 előtt önkormányzati és nem állami fenntartásban voltak az iskolák. Mivel akkor jogállam volt, nem volt lehetőség arra, hogy önkormányzati döntéseket kormánydöntéssel írjanak felül - közölte. Kitért arra, hogy a bíróság 2012-ben mondta ki, szegregáció történt Gyöngyöspatán, a kártérítési per viszont csak 2016-ban indult, az érintettek addig számos erőfeszítést tettek kárpótlásuk elérése érdekében. Véleménye szerint a köznevelési törvényt módosító javaslat nem megoldás, hanem a probléma elfojtása, annak elfogadása után még több diákot fog hátrány érni, az iskolák pedig felhatalmazva érzik majd magukat a szegregációra. Horváth László (Fidesz) azt javasolta az ellenzéki képviselőknek, hogy menjenek el Gyöngyöspatára, kérdezzék meg a lakosság nyolcvan százalékát arról, ki volt a jogsértő. Azon véleményét hangoztatta, hogy az ellenzék megint nem áll a többség oldalára. Szerinte ennél az ítéletnél a jogszolgáltatás nem esett egybe az igazságszolgáltatással. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára zárszavában azt mondta, véleménye mindenkinek lehet egy ítéletről, amelyet a kormány végre fog hajtani. De az ítélet indoklásából az derült ki, hogy a jogalkotónak van feladata ezzel a kérdéssel - jegyezte meg. Közölte, a jövőben is lehet szegregáció miatt bírósághoz fordulni, sőt sérelemdíjat is megállapíthatnak, de az nem pénzbeli lesz, hanem az oktatás révén nyújtanak kártérítést. Abban igazat adott Arató Gergelynek, hogy a jogszabályi környezet miatt az akkori kormány 2009-ben nem tudott lépni az ügyben. A mostani kormány is akkor tudott intézkedni, amikor az államoz kerültek az iskolafenntartói jogok - mondta. Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosítások Horváth László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója szerint a baloldal alaptalan, eltorzított, a társadalom egyes csoportjaiban félelmet okozó támadás célpontjává tette az iskolaőrség felállításáról szóló törvényjavaslatot, pedig annak célja a megelőzés, a visszatartás, az elrettentés és végső soron a gyors és hatékony beavatkozás. Hozzátette: rendőrök eddig is voltak bűnmegelőzési, drogprevenciós célokból az iskolákban. Közölte, az iskolaőrséggel - ami csak ott lesz, ahol a helyiek kérik - az áldozatok kapnak védelmet. Kitért arra, hogy csökken a büntethetőség korhatára, valamint az családtámogatást is megvonhatják, ha bűncselekményt követ el a gyermek. Maruzsa Zoltán államtitkár értékelése szerint szükség van az iskolaőrségre, amely érdemben hozzá tud járulni az iskolai erőszak csökkenéséhez. Hozzátette: szeptember 1-jétől lehetnek a rendőrség irányítása alatt dolgozó iskolaőrök mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézményben. Elmondta, az intézményvezetőknek kell kérni az iskolaőrök jelenlétét az intézményben. A kormány senkire nem erőltet rá egyetlen iskolaőrt sem - fogalmazott. Ander Balázs (Jobbik) támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, de szerinte az csak "tűzoltó intézkedés", átmeneti kényszermegoldás. Az iskolai erőszak megelőzéséhez járult volna hozzá, ha a jövő évi költségvetésben megemelték volna a Biztos kezdet gyermekházak, a tanodák támogatását és több szociális segítő alkalmazását tették volna lehetővé - mondta. Hohn Krisztina (LMP) is támogatja az előterjesztést, de az szerinte is csak részmegoldást kínál, a megelőzésére kellene figyelni, például képzéseket kellene szervezni a tanároknak. Arató Gergely (DK) nyugtalanítónak nevezte, hogy az iskolaőrök néhányhetes tanfolyam után már szolgálatba is állhatnának. Kevesebbet várunk el iskolaőrtől, akit gyerekek közé engedünk, mint egy biztonsági őrtől, aki raktárt őriz - értékelt. Horváth László (Fidesz) szerint egy tanulónak sincs arra joga, hogy viselkedésével más diákokat zavarjon a tanulásban és ezzel elvegye tőle a jövőt. Maruzsa Zoltán zárszavában azon meggyőződését hangsúlyozta, hogy az iskolaőrök jelenléte az intézményekben növelni fogja a pedagógusok, az oktatók, a tanulók biztonságérzetét és visszatartó erőt jelent azon diákoknak, akik diáktársaikat vagy a tanáraikat fenyegetik. Elmondta, az iskolaőrök rövid, háromhetes, de hatékony felkészítésében gondolkodnak. Induló rendszerről van szó, ezért a jövőben folyamatosan szeretnének számukra digitális tartalmakat, joggyakorlatokat készíteni - magyarázta.