OGY - Krónika 11. rész (interpellációk)
Budapest, 2018. szeptember 17., hétfő (MTI) - A kormány képviselőihez intézett interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülése hétfőn este.
A kormány ősszel dönt az ápolási díj emeléséről
Tordai Bence (Párbeszéd) interpellációjában azt kérdezte, a
kormány mikor és mennyivel tervezni emelni az ápolási díjat, továbbá
kívánja-e munkajogviszonyként elismerni az otthoni ápolással eltelt
időszakot.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)
parlamenti államtitkára válaszában elmondta, a kabinet az előző négy
évhez hasonlóan a következő ciklusban is emeli az ápolási díjat.
Emlékeztetett, a kormány tucatnyi szervezettel egyeztetett ebben a
kérdésben és még ősszel meghozza a döntést az ápolási díj jövő évi
emeléséről.
Az Emmi államtitkára emellett hangsúlyozta, korábban több olyan
intézkedést is hoztak, amelyek a munkaviszonyhoz hasonló
kedvezményeket biztosítanak az otthoni ápolást végzőknek. Rétvári
Bence példaként említette például az egészségbiztosítási jogosultság
bevezetését, valamint az otthon ápolás szolgálati időbe számítását.
Tordai Bence nem fogadta el az államtitkár válaszát, az
Országgyűlés azonban 111 igen, 30 nem szavazattal és két támogatás
mellett jóváhagyta azt.
Miniszterelnökség: a magyar és az európai emberek érdekeivel is
ellentétes a Sargentini-jelentés
Salacz László (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte milyen
érdekeket szolgál a Sargentini-jelentés. Hangsúlyozta, a szóban
forgó jelentést Brüsszel "újabb koncepciós eljárásának" részeként
tartják, amelynek célja Magyarország és a magyar emberek akaratának
megtörése a bevándorlás elősegítése érdekében.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai
államtitkára válaszában kijelentette, a Sargentini-jelentés nem a
magyar és az európai emberek érdekeit szolgálja, mivel az egyszerre
ássa alá a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia elveit.
Az államtitkár megerősítette, hogy a kabinet jogi, illetve
politikai eszközökkel is fellép az Európai Parlament abszurd és
méltatlan döntésével szemben.
Salacz László elfogadta Orbán Balázs válaszát.
Jobbik: biztonságban vannak a betegek és az orvosok a
kórházakban?
Lukács László György (Jobbik) interpellációjában azt kérdezte,
milyen intézkedéseket tett az egészségügy helyzetének javítása
érdekében az Emmit vezető Kásler Miklós hivatali idejének első száz
napjában.
Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős
államtitkár (Emmi) válaszában hangsúlyozta, a tárcavezető számos
fontos intézkedést tett hivatalba lépése óta. Példaként említette a
kórházi fertőzések kivizsgálását és egy intézkedéscsomag
összeállítását, egy népegészségügyi program kidolgozásának
tervezését, az egészségügyre minden korábbinál több forrást
biztosító jövő évi költségvetés elfogadását, valamint az Egészséges
Budapest program folytatását.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el az államtitkár válaszát, a
parlament azonban 113 igen, 25 nem és egy tartózkodás mellett
megszavazta azt.
KDNP: mit tesz a kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése
érdekében?
Nacsa Lőrinc (KDNP) interpellációjában azt kérdezte, mit tesz a
Kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium
parlamenti államtitkára válaszában közölte, az állam egyre bőkezűbb
támogatója a tudományos kutatásoknak. Az uniós támogatások mellett a
nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs alap is rendelkezésre áll
az ágazat támogatására, a következő években így még tovább
növekednek a stratégiai ráfordítások - fejtette ki az államtitkár.
A KDNP képviselője elfogadta Cseresnyés Péter válaszát.
DK: miért nem gyorsabb Magyarországon az innovatív gyógyszerek
befogadása?
László Imre (DK) az innovatív gyógyszerek befogadásával
kapcsolatban kérdezte az egészségügyért felelős államtitkárt.
Elmondása szerint a visegrádi országokban 200, Magyarországon akár
690 nap is lehet egy ilyen új készítmény befogadása. Szerinte ennek
az az oka, hogy pozitív döntés esetén a kórházaknak biztosítani kéne
a drága gyógyszert, így spórolni tudnak. Megjegyezte, hogy a
Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kormány egyre nagyobb
mértékben hárítja át a lakosokra az egészségügyi kiadásokat. Azt
kérdezte: mekkora költséget jelentene az eljárás időtartamának
150-200 napra történő leszállítása.
Vitályos Eszter Zsuzsanna, az Emberi Erőforrások minisztériuma
államtitkára azt válaszolta, hogy a 2010 előtti időszakhoz képest
jelentősen nőtt az egészségügyre költött pénz összege. Hozzátette: a
betegek ellátásban a generikus gyógyszerek használata nem jelent
rosszabb szolgáltatást, a nagyobb mennyiség és az alacsonyabb ár
miatt pedig több beteg veheti igénybe.
László Imre amellett, hogy jelezte, nem fogadja el a választ,
azt is elmondta, hogy reálértéken a 2006-os egészségügyi büdzsé is
többet ért, mint amit a 2019-es költségvetésben terveznek elkölteni.
Azt is elmondta, hogy 70 innovatív gyógyszer tb-támogatását szeretné
előremozdítani, ezek daganatos, valamint szív- és érrendszeri
betegségben szenvedőknek segítenének.
A képviselők 110 igen, 27 ellenében és 1 tartózkodással
elfogadták a választ.