OGY - Krónika 11. rész (interpellációk)

    Budapest, 2018. szeptember 17., hétfő (MTI) - A kormány képviselőihez intézett interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülése hétfőn este.
hirdetés
    A kormány ősszel dönt az ápolási díj emeléséről

    Tordai Bence (Párbeszéd) interpellációjában azt kérdezte, a kormány mikor és mennyivel tervezni emelni az ápolási díjat, továbbá kívánja-e munkajogviszonyként elismerni az otthoni ápolással eltelt időszakot.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában elmondta, a kabinet az előző négy évhez hasonlóan a következő ciklusban is emeli az ápolási díjat. Emlékeztetett, a kormány tucatnyi szervezettel egyeztetett ebben a kérdésben és még ősszel meghozza a döntést az ápolási díj jövő évi emeléséről.

    Az Emmi államtitkára emellett hangsúlyozta, korábban több olyan intézkedést is hoztak, amelyek a munkaviszonyhoz hasonló kedvezményeket biztosítanak az otthoni ápolást végzőknek. Rétvári Bence példaként említette például az egészségbiztosítási jogosultság bevezetését, valamint az otthon ápolás szolgálati időbe számítását.

    Tordai Bence nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 111 igen, 30 nem szavazattal és két támogatás mellett jóváhagyta azt.

    Miniszterelnökség: a magyar és az európai emberek érdekeivel is ellentétes a Sargentini-jelentés

    Salacz László (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte milyen érdekeket szolgál a Sargentini-jelentés. Hangsúlyozta, a szóban forgó jelentést Brüsszel "újabb koncepciós eljárásának" részeként tartják, amelynek célja Magyarország és a magyar emberek akaratának megtörése a bevándorlás elősegítése érdekében.

    Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában kijelentette, a Sargentini-jelentés nem a magyar és az európai emberek érdekeit szolgálja, mivel az egyszerre ássa alá a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia elveit.

    Az államtitkár megerősítette, hogy a kabinet jogi, illetve politikai eszközökkel is fellép az Európai Parlament abszurd és méltatlan döntésével szemben.

    Salacz László elfogadta Orbán Balázs válaszát.

    Jobbik: biztonságban vannak a betegek és az orvosok a kórházakban?

    Lukács László György (Jobbik) interpellációjában azt kérdezte, milyen intézkedéseket tett az egészségügy helyzetének javítása érdekében az Emmit vezető Kásler Miklós hivatali idejének első száz napjában.

    Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár (Emmi) válaszában hangsúlyozta, a tárcavezető számos fontos intézkedést tett hivatalba lépése óta. Példaként említette a kórházi fertőzések kivizsgálását és egy intézkedéscsomag összeállítását, egy népegészségügyi program kidolgozásának tervezését, az egészségügyre minden korábbinál több forrást biztosító jövő évi költségvetés elfogadását, valamint az Egészséges Budapest program folytatását.

    Az ellenzéki politikus nem fogadta el az államtitkár válaszát, a parlament azonban 113 igen, 25 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta azt.

    KDNP: mit tesz a kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében?

    Nacsa Lőrinc (KDNP) interpellációjában azt kérdezte, mit tesz a Kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében.

    Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte, az állam egyre bőkezűbb támogatója a tudományos kutatásoknak. Az uniós támogatások mellett a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs alap is rendelkezésre áll az ágazat támogatására, a következő években így még tovább növekednek a stratégiai ráfordítások - fejtette ki az államtitkár.

    A KDNP képviselője elfogadta Cseresnyés Péter válaszát.

    DK: miért nem gyorsabb Magyarországon az innovatív gyógyszerek befogadása?

    László Imre (DK) az innovatív gyógyszerek befogadásával kapcsolatban kérdezte az egészségügyért felelős államtitkárt. Elmondása szerint a visegrádi országokban 200, Magyarországon akár 690 nap is lehet egy ilyen új készítmény befogadása. Szerinte ennek az az oka, hogy pozitív döntés esetén a kórházaknak biztosítani kéne a drága gyógyszert, így spórolni tudnak. Megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kormány egyre nagyobb mértékben hárítja át a lakosokra az egészségügyi kiadásokat. Azt kérdezte: mekkora költséget jelentene az eljárás időtartamának 150-200 napra történő leszállítása.

    Vitályos Eszter Zsuzsanna, az Emberi Erőforrások minisztériuma államtitkára azt válaszolta, hogy a 2010 előtti időszakhoz képest jelentősen nőtt az egészségügyre költött pénz összege. Hozzátette: a betegek ellátásban a generikus gyógyszerek használata nem jelent rosszabb szolgáltatást, a nagyobb mennyiség és az alacsonyabb ár miatt pedig több beteg veheti igénybe.

    László Imre amellett, hogy jelezte, nem fogadja el a választ, azt is elmondta, hogy reálértéken a 2006-os egészségügyi büdzsé is többet ért, mint amit a 2019-es költségvetésben terveznek elkölteni. Azt is elmondta, hogy 70 innovatív gyógyszer tb-támogatását szeretné előremozdítani, ezek daganatos, valamint szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek segítenének.

    A képviselők 110 igen, 27 ellenében és 1 tartózkodással elfogadták a választ.