Budapest, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - Az MSZP képviselője a nők elleni erőszak ügyében követelt intézkedéseket, a Jobbik frakcióvezetője a kormány gazdaságpolitikáját bírálta, a KDNP képviselője az egyszer használatos műanyag termékekről beszélt, a Fidesz politikusa pedig az iskolaőrség bevezetése mellett érvelt csütörtökön napirend előtt az Országgyűlés ülésén.
A MSZP további lépéseket követel a nők elleni erőszak
felszámolása érdekében
Gurmai Zita (MSZP) a nőkkel szembeni erőszak ügyében követelt
intézkedéseket a kormánytól. Elismerte, hogy a kabinet 2010 óta tett
lépéseket ebben az ügyben - büntető törvénykönyvbe (btk.) emelte a
kapcsolati erőszak tényállást és növelni kezdte áldozatsegítő
központok számát - de szerinte ez messze nem elég.
Hangsúlyozta: a hatóságok gyakran még mindig mediációra
kényszerítik a megvert nőket, a távoltartás intézménye nem nyújt
megfelelő védelmet, sok esetben a bántalmazó szülő visszaél a
kapcsolattartás jogával, vagy bosszúból nem fizet gyerektartást. Azt
javasolta, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszerre épülően jöjjön
létre nő- és családvédelmi jelzőrendszer is, ennek kidolgozását
pedig egy erőszakellenes koordinátor végezné.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a 2010 óta
elért eredményeket felsorolva kiemelte: a napokban már a negyedik
áldozatsegítő központot adták át, és a tervek szerint minden
megyeszékhelyen szeretnének hasonlót létrehozni belátható időn
belül.
Jelezte: a parlament előtt van a feltételes szabadságra bocsátás
szigorításáról szóló javaslat is, amely szintén ehhez a témához
kapcsolódik. Hangsúlyozta: Magyarország minden olyan intézkedést
bevezetett ebben a tárgykörben, amely az EU-s országokban jellemző.
Jobbik: a kormányoldal "zabálja a közpénzt"
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a kormány
gazdaságpolitikáját és a jövő évi költségvetést bírálta. Szerinte
nem elegendő a bérek 7 százalékos és a nyugdíjak 3 százalékos
tervezett emelése, amikor egy év alatt 9 százalékkal drágult az
élelmiszerek ára. Ha a kormányoldalnak fontosak lennének
nyugdíjasok, akkor a jövő évi költségvetésben differenciált
nyugdíjemelés szerepelne, lehetővé tennék a férfiak 40 évi
munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását és nyugdíjba engednék azokat
a hatvan felettieket is, akik a válság miatt vesztették el az
állásukat.
Azzal vádolta a kormányt, hogy költségvetési eszközökkel bünteti
azokat a településeket, amelyek az önkormányzati választáson nemet
mondtak a kormánypártokra. "Önök zabálják a közpénzt és zabálják az
országot" - fogalmazott.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára rögzítette: a
jövő évi költségvetés a nyugdíjasokat, a családosokat, a
rászorulókat, a bérből és fizetésből élőket és a kis-és közepes
vállalkozókat támogatja, miközben az egészségügyre és az oktatásra
fordított kiadások is folyamatosan emelkednek.
Kiemelte: a 2021-es büdzsében szerepel a baloldal által korábban
elvett 13. havi nyugdíj visszaépítésének alapja. Folytatódik az
adócsökkentés politikája, 2010-hez képest a munkáltatói terhek
felére csökkentek. Azt kérte a jobbikos politikustól, hogy fejezze
be az álhírgyártást, mert ezt a megmaradt Jobbik-szavazók is
értékelnék.
KDNP: fontos az egyszer használatos műanyagok szabályozása
Földi László (KDNP) arról beszélt: az 1970-es években a műanyag
az előrelépés, a hasznosság és a modernitás jelképe volt, műanyag
nélkül nem létezne számtalan gép, szolgáltatás vagy áru, azonban az
utóbbi években nyilvánvaló lett, hogy az egyszer használatos műanyag
termékek elviselhetetlen mértékű környezeti terhelést jelentenek.
Leszögezte: a kormány és a Fidesz-KDNP elkötelezett a
környezetvédelem mellett, ezért javasolták az EU-s irányelveknek
megfelelően számos egyszerhasználatos műanyagtermék megtiltását.
Ugyanakkor - folytatta - a kínálat mögött emberek tízezreinek
munkahelye van, amelyet nincs joguk veszélyeztetni, hiszen a járvány
is elég bajt okozott a munkaerőpiacon. A kormány bölcsen felismerte
a helyzet komolyságát, ezért módosítja a betiltási határidőket -
tette hozzá.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium
államtitkára hangsúlyozta: nem lehet politikai divat kérdése a
teremtett világ védelme. A baloldalt azzal vádolta, hogy csak
beszél, de nem cselekszik ebben a kérdésben. Jelezte: az
Országgyűlés előtt lévő javaslat az EU-s rendelkezéseknél szigorúbb
szabályokat tartalmaz.
Fidesz: az iskolában nincs helye erőszaknak
Horváth László (Fidesz) arról beszélt: akik azokban az
iskolákban dolgoznak, ahol baj van, azt mondják, hogy szükség van az
iskolaőrségre. Akik nincsenek ott - a baloldali politikusok és az ő
holdudvarukba tartozó szakértők - viszont megint fordítva ülnek a
lovon, nem az áldozatokat képviselik, hanem az elkövetőknek
próbálnak felmentést, menlevelet adni - hangsúlyozta.
Leszögezte: az iskolában nincs helye az erőszaknak, mert ahol
erőszak van, ott sem tanítani, sem tanulni nem lehet.
Tanárt és diákot megfélemlíteni, bántalmazni szigorúan tilos: ez
olyan norma, amit mindenkinek, függetlenül a szociális helyzettől
vagy származástól, be kell tartania - jelentette ki.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
államtitkára elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárkinek félve kelljen
bemennie az iskolába, attól tartva, hogy ott erőszak, agresszió éri.
Elmondta: szeptember 1-jétől kezdhetik meg a munkát az
iskolaőrök, ott, ahol az iskola kéri. Az őrök testi kényszert és
bilincset használhatnak, ha egy tanár riasztja őket, önvédelemre
pedig vegyi eszközt vagy rendőrbotot alkalmazhatnak, fegyver nem
lesz náluk. Jelezte: egy mobilapplikációt akarnak minél előbb
kifejleszteni, így egy "pánikgombbal" tudják majd a tanárok
riasztani az iskolaőrt.