OGY - Krónika 3. rész (bizottsági jelentések vitája)
Budapest, 2020. július 1., szerda (MTI) - Bizottsági jelentések vitájával folytatta szerdai munkáját a parlament.
Vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő
törvények változnak
Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója
elmondta: a javaslat célja az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont,
vagyongazdálkodási szereplőket érintő változtatások átvezetése. Az
előterjesztésnek része a Városliget fejlesztéséről szóló
rendelkezések módosítása is a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.
önálló eljárási hatáskörének megteremtése érdekében.
Varga-Damm Andrea (független) közölte: 26 törvény módosításáról
van szó, köztük a barnamezős területek hasznosításáról, ami
üdvözlendő, de aggódik, hogy ezek a beruházások nem a polgárok
érdekét szolgálják majd, hanem bizonyos körök gazdagodását.
Volner János (független) azt kérdezte a kormány képviselőjétől,
hogy az elhanyagolt Hajógyári-sziget és a Népsziget a
törvényjavaslat célzott területe-e.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért
felelős államtitkár kifejtette: a javaslat érinti a szövetkezeti
hitelintegráció szabályait, ugyanakkor kikerült belőle az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály, valamint az
ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítására irányuló
rendelkezések. Erről a Ház a rozsdaövezeti akciótervről szóló
javaslatban foglal majd állást.
Felszámolják a földeken fennálló osztatlan közös tulajdont
Ágh Péter (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként
közölte: a cél a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások
eredményeképpen kialakult osztatlan közös földtulajdonok
felszámolása, ennek a folyamatnak a felgyorsítása, a minél nagyobb
önálló földingatlanok kialakítása, jól hasznosítható birtoktestek
létrehozása.
Magyar Zoltán (Jobbik), a mezőgazdasági bizottság kisebbségi
véleményének ismertetője elmondta: abban nem volt vita, hogy az
osztatlan közös földterületeket fel kell számolni, mert
versenyhátrányt jelentenek, de elfogadhatatlan - a
birtokkoncentráció miatt -, hogy a javaslat lehetőséget ad arra,
hogy a 300 hektáros birtokmaximum erre a speciális helyzetre ne
vonatkozzon. Ezért a Jobbik tartózkodni fog.
Varga-Damm Andrea (független) hangsúlyozta: 30 éve igényelt
eljárásról van szó, de a javaslatban foglalt állami
kedvezményezettség bírálható.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára úgy reagált:
végre eljött az a pillanat, amikor megoldódik a közös földtulajdonok
sorsa, ezért a javaslat történelmi jelentőségű.
Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása
A törvényalkotási bizottság nevében Héjj Dávid (Fidesz) azt
mondta, a javaslat egyebek mellett arra az alkotmánybírósági
határozatra reagál, amely megállapította, hogy a közjegyzőkről szóló
törvény nem megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok
megalakításával és eljárásával kapcsolatos előírásokat. Ezt most
rendezi a módosítás.
Varga-Damm Andrea (független) és Gyüre Csaba (Jobbik) szerint is
a szakmának megfelelő módosítás fekszik az Országgyűlés előtt, de a
Jobbik képviselője az árverezésekkel kapcsolatban kifogásokat emelt.
Keresztes László Lóránt (LMP) szintén jó irányúnak nevezte a
módosítást, de az ingóságok árverezésével kapcsolatban ő is
aggályokat fogalmazott meg.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a
kritikákra azt válaszolta: a kifogásolt értékesítések piaci
viszonyok között történnek.
A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése
iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat
Ágh Péter (Fidesz)a törvényalkotási bizottság nevében elmondta:
a javaslat célja, hogy helyrebillentse a fogvatartottakra és az
áldozatokra vonatkozó kompenzációs rendszer közötti egyensúlyt, és
támogassa az áldozatok kárigényeinek érvényesítését.
Varga-Damm Andrea (független) üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor
jelezte: a kormány most korábbi, a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos
perekről szóló szabályozását korrigálja.
Gyüre Csaba (Jobbik) hangsúlyozta: a Jobbik örül annak, hogy
végre a kormány is foglalkozik az áldozatok kárenyhítésével, de ezt
sokkal korábban kellett volna megtennie. Emlékeztetett: a Jobbik már
4 és fél évvel ezelőtt jelezte, hogy a kormánynak nem az elkövetők,
hanem az áldozatok kárenyhítésével kellene foglalkoznia.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta:
javaslat azoknak az áldozatoknak is lehetőséget nyújt, akik korábban
nem nyújtották be kárigényüket.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény
módosítása
A törvényalkotási bizottság nevében Ágh Péter (Fidesz) elmondta:
az előterjesztés célja a fizetésképtelenség szabályainak
korszerűsítése, a munkahelyek megtartásának elősegítése, a
vállalkozások reorganizációjának segítése.
Varga-Damm Andrea (független) azt kifogásolta, hogy a javaslat
nem korlátozza azokat az eseteket, amikor a felszámolási eljárást
megalapozatlanul indítják meg.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról beszélt: a javaslat célja a csőd-
és felszámolási eljárásokban a kapcsolattartás egyszerűsítése, és
ezzel az egyezségkötések számának növelése.
Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet: a
közszolgáltatásokat végző önkormányzati cégek azért kerülhetnek
bajba, mert a kormányoldal megvonja tőlük a szükséges támogatást.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén arról beszélt: a kormány által
előállított "mesterséges csődhelyzetek" jöhetnek létre a
közszolgáltatásokat végző cégeknél.
Keresztes László Lóránt (LMP) a víziközműszektor válságos
helyzetére hívta fel a figyelmet.
Völner Pál elmondta: a cégek reorganizációját segíti a javaslat.
A közműszolgáltatásokkal kapcsolatban a rezsicsökkentés
eredményeinek megőrzését hangsúlyozta.