OGY - Krónika 3. rész (bizottsági jelentések vitája)

    Budapest, 2020. július 1., szerda (MTI) - Bizottsági jelentések vitájával folytatta szerdai munkáját a parlament.
hirdetés
    Vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények változnak Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat célja az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, vagyongazdálkodási szereplőket érintő változtatások átvezetése. Az előterjesztésnek része a Városliget fejlesztéséről szóló rendelkezések módosítása is a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. önálló eljárási hatáskörének megteremtése érdekében. Varga-Damm Andrea (független) közölte: 26 törvény módosításáról van szó, köztük a barnamezős területek hasznosításáról, ami üdvözlendő, de aggódik, hogy ezek a beruházások nem a polgárok érdekét szolgálják majd, hanem bizonyos körök gazdagodását. Volner János (független) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy az elhanyagolt Hajógyári-sziget és a Népsziget a törvényjavaslat célzott területe-e. Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kifejtette: a javaslat érinti a szövetkezeti hitelintegráció szabályait, ugyanakkor kikerült belőle az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezések. Erről a Ház a rozsdaövezeti akciótervről szóló javaslatban foglal majd állást. Felszámolják a földeken fennálló osztatlan közös tulajdont Ágh Péter (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként közölte: a cél a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeképpen kialakult osztatlan közös földtulajdonok felszámolása, ennek a folyamatnak a felgyorsítása, a minél nagyobb önálló földingatlanok kialakítása, jól hasznosítható birtoktestek létrehozása. Magyar Zoltán (Jobbik), a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője elmondta: abban nem volt vita, hogy az osztatlan közös földterületeket fel kell számolni, mert versenyhátrányt jelentenek, de elfogadhatatlan - a birtokkoncentráció miatt -, hogy a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a 300 hektáros birtokmaximum erre a speciális helyzetre ne vonatkozzon. Ezért a Jobbik tartózkodni fog. Varga-Damm Andrea (független) hangsúlyozta: 30 éve igényelt eljárásról van szó, de a javaslatban foglalt állami kedvezményezettség bírálható. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára úgy reagált: végre eljött az a pillanat, amikor megoldódik a közös földtulajdonok sorsa, ezért a javaslat történelmi jelentőségű. Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása A törvényalkotási bizottság nevében Héjj Dávid (Fidesz) azt mondta, a javaslat egyebek mellett arra az alkotmánybírósági határozatra reagál, amely megállapította, hogy a közjegyzőkről szóló törvény nem megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos előírásokat. Ezt most rendezi a módosítás. Varga-Damm Andrea (független) és Gyüre Csaba (Jobbik) szerint is a szakmának megfelelő módosítás fekszik az Országgyűlés előtt, de a Jobbik képviselője az árverezésekkel kapcsolatban kifogásokat emelt. Keresztes László Lóránt (LMP) szintén jó irányúnak nevezte a módosítást, de az ingóságok árverezésével kapcsolatban ő is aggályokat fogalmazott meg. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kritikákra azt válaszolta: a kifogásolt értékesítések piaci viszonyok között történnek. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat Ágh Péter (Fidesz)a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a javaslat célja, hogy helyrebillentse a fogvatartottakra és az áldozatokra vonatkozó kompenzációs rendszer közötti egyensúlyt, és támogassa az áldozatok kárigényeinek érvényesítését. Varga-Damm Andrea (független) üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor jelezte: a kormány most korábbi, a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos perekről szóló szabályozását korrigálja. Gyüre Csaba (Jobbik) hangsúlyozta: a Jobbik örül annak, hogy végre a kormány is foglalkozik az áldozatok kárenyhítésével, de ezt sokkal korábban kellett volna megtennie. Emlékeztetett: a Jobbik már 4 és fél évvel ezelőtt jelezte, hogy a kormánynak nem az elkövetők, hanem az áldozatok kárenyhítésével kellene foglalkoznia. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: javaslat azoknak az áldozatoknak is lehetőséget nyújt, akik korábban nem nyújtották be kárigényüket. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása A törvényalkotási bizottság nevében Ágh Péter (Fidesz) elmondta: az előterjesztés célja a fizetésképtelenség szabályainak korszerűsítése, a munkahelyek megtartásának elősegítése, a vállalkozások reorganizációjának segítése. Varga-Damm Andrea (független) azt kifogásolta, hogy a javaslat nem korlátozza azokat az eseteket, amikor a felszámolási eljárást megalapozatlanul indítják meg. Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról beszélt: a javaslat célja a csőd- és felszámolási eljárásokban a kapcsolattartás egyszerűsítése, és ezzel az egyezségkötések számának növelése. Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet: a közszolgáltatásokat végző önkormányzati cégek azért kerülhetnek bajba, mert a kormányoldal megvonja tőlük a szükséges támogatást. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén arról beszélt: a kormány által előállított "mesterséges csődhelyzetek" jöhetnek létre a közszolgáltatásokat végző cégeknél. Keresztes László Lóránt (LMP) a víziközműszektor válságos helyzetére hívta fel a figyelmet. Völner Pál elmondta: a cégek reorganizációját segíti a javaslat. A közműszolgáltatásokkal kapcsolatban a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését hangsúlyozta.