OGY - Krónika 3. rész (határozathozatalok)

    Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - Alapítványi fenntartásba kerül a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett országszerte több felsőoktatási intézmény is az Országgyűlés pénteki döntésével. A parlament alapítvány létrehozását kezdeményezte a közép-európai épített örökség megőrzésére és törvényben rendezte az osztatlan közös földtulajdon felszámolását.
hirdetés
    Fenntartóváltás a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél Fenntartóváltás történik szeptember 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél is, az erről szóló törvénymódosítást 135 igen, 60 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A parlament felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A változtatás kitér az alapítvány részére juttatandó vagyonelemekre is. Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény További felsőoktatási intézményeknél valósulhat meg a fenntartóváltás a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása értelmében, amelyet 134 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A módosítás tartalmazza a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítványról, és a kapcsolódó vagyonjuttatásokról szóló szabályozásokat. Kitér a Marek József Alapítvány létrehozására, és ezzel összefüggésben az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásra. A soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyetemből kiválik, és a Károli Gáspár Református Egyetembe olvad be 2020. július 31-től. A változtatás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de jelenleg is az intézmények vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát. Alapítványt hoznak létre a közép-európai épített örökség megőrzésére Az Országgyűlés 152 igen, 33 nem és tíz tartózkodás mellett elfogadta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló, a külgazdasági- és külügyminiszter által előterjesztett, sarkalatos jogszabályt. A törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozására, amelynek feladata a közép-európai régió egyes műemléki vagy nem védett, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozással bíró épületeinek megőrzése lesz. Biztosítanák az ezen épületek oktatási, kulturális, tudományos-kutatási célú építészeti szempontú tanulmányozásához, vizsgálatához szükséges feltételeket. A jogszabály a létrehozandó alapítványnak adná át a MANEVI Zrt. és a Cornitatus-Energia Zrt. állami tulajdonban álló részesedését. Egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítása Az Országgyűlés 134 igen, 42 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott, az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítását. A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok. A szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapját is a közös integrációs szervezetbe kerül. A Városliget megújításáról szóló törvény módosításának elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői joga tekintetében biztosított legyen az önálló eljárási hatáskör. A Nemzeti Eszközkezelő Programról szóló jogszabály is változik, hatályukat vesztik a programhoz csatlakozás szabályai, a megmaradt ingatlanok pedig egy lebonyolító szervezethez kerülnek, amelyet a kormány jelöl ki. Törvény rendezi az osztatlan közös földtulajdon felszámolását A képviselők 139 igen szavazattal és 55 tartózkodás mellett elfogadták az agrárminiszter előterjesztését a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről. A javaslat expozéjában Nagy István agrárminiszter a tiszta, átlátható földtulajdoni rendszer kialakítását és az eddig hosszadalmas eljárások gyorsítását nevezte az előterjesztés céljának. Rámutatott: mintegy 1 millió 600 ezer földrész van osztatlan közös tulajdonban, mintegy 3,5 millió embert érintve, akik méltányos és gyors megoldást kapnak. A 2021. január 1-jén életbe lépő szabályok szerint az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. A megszüntetést kezdeményezőnek a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját. Az ingatlan megosztásáról a tulajdonostársak egyezségben határoznak, ehhez elegendő a tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többség. Ahol a nagy számú tulajdonos miatt még a többséget sem lehet megszerezni a döntéshez, ott valamelyik tulajdonos kezdeményezésére az ingatlan az államhoz kerülhet, megfelelő ellentételezés mellett. A jogszabály egy új eljárás bevezetését is tartalmazza, amely segíti a tulajdonosok beazonosítását.