OGY - Krónika 3. rész (határozathozatalok)
Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - Alapítványi fenntartásba kerül a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett országszerte több felsőoktatási intézmény is az Országgyűlés pénteki döntésével. A parlament alapítvány létrehozását kezdeményezte a közép-európai épített örökség megőrzésére és törvényben rendezte az osztatlan közös földtulajdon felszámolását.
Fenntartóváltás a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél
Fenntartóváltás történik szeptember 1-jétől a Színház- és
Filmművészeti Egyetemnél is, az erről szóló törvénymódosítást 135
igen, 60 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
A parlament felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg
a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány
közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására.
A változtatás kitér az alapítvány részére juttatandó vagyonelemekre
is.
Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény
További felsőoktatási intézményeknél valósulhat meg a
fenntartóváltás a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása
értelmében, amelyet 134 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás
mellett fogadott el az Országgyűlés.
A módosítás tartalmazza a győri Széchenyi István Egyetemért
Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítványról, és a
kapcsolódó vagyonjuttatásokról szóló szabályozásokat. Kitér a Marek
József Alapítvány létrehozására, és ezzel összefüggésben az
Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásra. A
soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam
tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába
kerül. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyetemből
kiválik, és a Károli Gáspár Református Egyetembe olvad be 2020.
július 31-től.
A változtatás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az
érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami
tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de jelenleg is az intézmények
vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát.
Alapítványt hoznak létre a közép-európai épített örökség
megőrzésére
Az Országgyűlés 152 igen, 33 nem és tíz tartózkodás mellett
elfogadta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a
részére történő vagyonjuttatásról szóló, a külgazdasági- és
külügyminiszter által előterjesztett, sarkalatos jogszabályt.
A törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy tegye meg
a szükséges intézkedéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány
létrehozására, amelynek feladata a közép-európai régió egyes
műemléki vagy nem védett, de kulturális, történelmi, művészeti,
építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozással bíró
épületeinek megőrzése lesz. Biztosítanák az ezen épületek oktatási,
kulturális, tudományos-kutatási célú építészeti szempontú
tanulmányozásához, vizsgálatához szükséges feltételeket. A
jogszabály a létrehozandó alapítványnak adná át a MANEVI Zrt. és a
Cornitatus-Energia Zrt. állami tulajdonban álló részesedését.
Egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat
érintő törvények módosítása
Az Országgyűlés 134 igen, 42 nem szavazattal és 19 tartózkodás
mellett fogadta el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca
nélküli miniszter által benyújtott, az egyes vagyongazdálkodást és a
nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítását.
A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása egyértelművé
teszi, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó
földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint
a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok.
A szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapját is a
közös integrációs szervezetbe kerül.
A Városliget megújításáról szóló törvény módosításának
elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.
vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői
joga tekintetében biztosított legyen az önálló eljárási hatáskör.
A Nemzeti Eszközkezelő Programról szóló jogszabály is változik,
hatályukat vesztik a programhoz csatlakozás szabályai, a megmaradt
ingatlanok pedig egy lebonyolító szervezethez kerülnek, amelyet a
kormány jelöl ki.
Törvény rendezi az osztatlan közös földtulajdon felszámolását
A képviselők 139 igen szavazattal és 55 tartózkodás mellett
elfogadták az agrárminiszter előterjesztését a földeken fennálló
osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő
ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási
rendezéséről.
A javaslat expozéjában Nagy István agrárminiszter a tiszta,
átlátható földtulajdoni rendszer kialakítását és az eddig
hosszadalmas eljárások gyorsítását nevezte az előterjesztés
céljának. Rámutatott: mintegy 1 millió 600 ezer földrész van
osztatlan közös tulajdonban, mintegy 3,5 millió embert érintve, akik
méltányos és gyors megoldást kapnak.
A 2021. január 1-jén életbe lépő szabályok szerint az osztatlan
közös földtulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs
kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban
lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. A
megszüntetést kezdeményezőnek a megosztási folyamat megkezdéséről
írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi tulajdoni
hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan
földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba
bejegyzett valamennyi használóját.
Az ingatlan megosztásáról a tulajdonostársak egyezségben
határoznak, ehhez elegendő a tulajdoni hányad szerint számított
egyszerű többség. Ahol a nagy számú tulajdonos miatt még a többséget
sem lehet megszerezni a döntéshez, ott valamelyik tulajdonos
kezdeményezésére az ingatlan az államhoz kerülhet, megfelelő
ellentételezés mellett.
A jogszabály egy új eljárás bevezetését is tartalmazza, amely
segíti a tulajdonosok beazonosítását.