OGY - Krónika 4. rész (határozathozatalok)
Megjegyzés: utolsó bekezdésének első mondata helyesen: Tapolczai Gergely fideszes siket #> képviselő
Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - Az iskolaőrökről, a közjegyzőkre és bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok módosításáról, a sportcsapatok indulási jogáról, valamint a jelnyelvi törvény változtatásáról is szavazott a Ház pénteken.
Szeptembertől iskolaőrök felügyelhetik a rendet a
nevelési-oktatási intézményekben
Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami
köznevelési és szakképzési intézményekben - döntött pénteken az
Országgyűlés.
A képviselők 155 igen, 17 nem és 21 tartózkodó szavazattal
fogadták el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében
szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány
kezdeményezésére.
Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség
irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől
teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 állami köznevelési és
szakképzési intézményben, ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik.
Változnak a közjegyzőkre és a bírósági végrehajtókra vonatkozó
szabályok
Az Országgyűlés 134 igen, 13 nem és 48 tartózkodás mellett
elfogadta az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló
kormányelőterjesztést.
A jogszabály az Alkotmánybíróság 2019-es határozatában
megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet orvosolandó,
kötelezővé teszi a közjegyzői fegyelmi bíróságok ügyrendjének
megalkotását, amely a jövőben tartalmazza az eljáró tanácsok
összetételének szabályait, a vizsgálóbiztosok beosztásának rendjét,
valamint a fegyelmi ügyek elosztásának szabályait is. Megújulnak a
közjegyzői szolgálatból történő felfüggesztés szabályai, a
felfüggesztés oka lehet többek között, ha a közjegyző ellen közvádra
üldözendő, három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett,
szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik.
A bírósági végrehajtók esetében szigorítják a kinevezési
feltételeket és a szolgálati jogviszony megszűnésének okait, illetve
bővítik a végrehajtóval szemben indítható fegyelmi eljárások körét.
Önálló felfüggesztési jogot kap a végrehajtói kar vezetője, ha a
végrehajtó által szándékosan elkövetett bűncselekmény öt évet
meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. Megemelik a fegyelmi
büntetésként kiszabható pénzbírságot: ez a végrehajtóval szemben
ötmillióról húszmillió forintra, végrehajtó-helyettessel szemben 500
ezerről kétmillió forintra emelkedik.
A lefoglalt vagyontárgyak esetében az elektronikus ingó- és
ingatlanárverezés gyorsabbá válik. A jövőben a gyermekekkel történő
kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásában soron kívül
kell eljárni, a bizonyítást pedig hivatalból is elrendelheti a
bíróság.
A jogszabály elfogadása kétharmados támogatást igényelt.
Magasabb sportosztályban is elindulhat egy szervezetből kiváló
csapat
Az indulási jogok szabályait szélesíti a csapatsportok
versenyeiben a sportról szóló törvény azon módosítása, amelyet 149
igen szavazattal, 39 ellenvoks és 5 tartózkodás mellett fogadott el
az Országgyűlés.
Az eddigi szabályozás egy új ponttal egészül ki, amely
megengedi, hogy ha egy sportszervezet vagy vállalkozás kiválik egy
másikból, akkor ne csak alacsonyabb osztályban, hanem ugyanabban
vagy magasabb osztályban is elindulhasson.
A jogszabály a sportági szakszövetségek elnöksége kezébe adja
ennek szakmai elbírálását, és azt is előírja, hogy a lehetőség ne
nyíljon meg azon társaságok számára, amelyeknek köztartozása van,
vagy a sportolók felé van elmaradása.
A változtatás egyik kezdeményezője, Bánki Erik (Fidesz) ezt
azzal indokolta, hogy az utánpótlás-nevelésben mára olyan tehetségek
fejlődtek, akik már a felnőtt bajnokságban is megállják a helyüket.
Államilag elismert nyelvvizsga lesz a jelnyelvből tett vizsga
A jelnyelvből tett vizsga is államilag elismert nyelvvizsga lesz
a jövőben, azt a felsőoktatási törvény is elismeri majd, és
egyértelművé válik, hogy azután is jár nyelvi pótlék.
Ezt is tartalmazza a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítsa,
amelyet 194 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el a Ház
képviselői indítványra.
A változtatást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
kezdeményezte. A kezdeményezők azt remélik, hogy növekszik az
érintettek diplomaszerző képessége és így az elhelyezkedési esélyes
is.
A jelnyelvi tolmácsok névjegyzékéhez hasonlóan létrejön a
jelnyelvi oktatók névjegyzéke is, a jövőben pedig csak az ott
regisztráltak taníthatnak jelnyelvet. Azokat veszik fel a
névjegyzékbe, akik elvégezték a Siketek és Nagyothallók Országos
Szövetségének tanfolyamát vagy rendelkeznek a jelnyelvi
továbbképzésben szerzett oklevéllel.
Jelenleg mintegy negyvenen felelnek meg ennek a kritériumnak.
Tapolczai Gergely fideszes siketnéma képviselő, a módosítás
egyik előterjesztője a törvény ismertetésekor elmondta: a jelnyelv
elsajátítható anyanyelvként. A siket közösség Magyarország harmadik
legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége - ismertette. Évente
mintegy ezren tanulnak jelnyelvet, és százan-kétszázan tesznek
belőle vizsgát.