Budapest, 2020. július 1., szerda (MTI) - A felsőoktatási, az elektronikus hírközlésről, a bérgarancia-alapról és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításáról is tárgyaltak a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén.
A felsőoktatási törvény módosítása
Ovádi Péter a törvényalkotási bizottság nevében kifejtette: a
javaslatra azért volt szükség, mert a Széchenyi István Egyetem és az
Állatorvos-tudományi Egyetem kérésére felülvizsgálták az átadandó
ingatlanok helyzetét.
Így csak azok az ingatlanok kerülnek az intézményekhez, amelyek
a működésükhöz feltétlenül szükségesek - mutatott rá. Hozzátette: a
javaslat azt is tartalmazza, hogy a Neumann János Egyetem
pedagógusképző kara olvadjon a Károli Gáspár Református Egyetembe.
Keresztes László Lóránt (LMP) arról érdeklődött, hogy miként
állnak az egyetemeket érintő elvonások, és konzultáltak-e erről az
intézményi vezetőkkel.
Ezt követően a vitát lezárták.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)
államtitkára zárszavában kiemelte: az összes módosítás már annak a
munkának az eredménye, amelyet finomhangolásnak lehet nevezni, és
észlelve az intézmények igényeit, jól reagáltak.
Kitért rá: a járványhelyzet miatt költségvetési
átcsoportosításokra volt szükség, erről konzultáltak az
egyetemekkel.
A pécsi egyetem kancellári posztjára pályázatot írnak ki, és
remélhetőleg megfelelő személyt tudnak javasolni az egyetem élére -
közölte.
Elektronikus hírközlés
Héjj Dávid Ádám a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a
javaslat a vonatkozó uniós irányelv elfogadását helyezi kilátásba,
annak átültetése a nemzeti jogrendbe kötelező.
A cél az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hazai
átültetéséhez szükséges törvényi szabályozás megalkotása - mondta.
Az érintett területek között említette a hozzáférési
szabályokat, a szolgáltatók közötti verseny erősítését és a
beruházásösztönzést.
Sokakat érint a javaslat, hiszen szinte minden ember és cég
rendelkezik internet-előfizetéssel - mondta.
Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy szerteágazó szakmai
törvényről van szó, és a szakmai vélemények szerint pozitív
elmozdulást jelent fogyasztóvédelmi szempontból és a verseny
erősítése miatt.
Ugyanakkor aggályokat vet fel, hogy a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság milyen módon kap további jogosítványokat - tette
hozzá.
Ezt követően a vitát lezárták.
Bodó Sándor, az ITM államtitkára zárszavában hangsúlyozta: ez
egy átfogó tervezet, amely egy fontos terület egységes szabályozását
teremti meg.
Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget, ez
az elsődleges cél, de emellett a kezdeményezéssel a szolgáltatók
közötti versenyt is erősítik, ösztönzik a beruházásokat és lehetővé
teszik a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényesítését - mondta.
Úgy vélte, az érintett szektor versenyképesebbé válik, a
fogyasztók pedig egyre jobb, minőségi szolgáltatások között
válogathatnak.
Bérgarancia-alap
Bodó Sándor kifejtette: az előző hetekben szakmailag alaposan
megvitatták a javaslatot, és bebizonyosodott, hogy ha külső hatások
érik a magyar gazdaságot, minél előbb minél hatékonyabb
beavatkozásra van szükség.
A foglalkoztatás különösen nagy kockázatoknak van kitéve
bizonyos veszélyhelyetekben - közölte.
Azt mondta, a kormány minden eszközzel támogatja a családok
stabilitását, és ebbe a törvényi eszközök is beletartoznak.
A mostani javaslatnak is a gazdaságot negatívan befolyásoló
tényezők ellensúlyozása a célja, valamint annak biztosítása, hogy az
embereknek kifizessék a bérüket - mondta.
Kósa Lajos (Fidesz) kiemelte: ahogy a diákszövetkezetek esetében
is megtették, úgy most a nyugdíjas-szövetkezetnek is azt üzenik,
hogy fontosak.
Sok bírálat hangzott el a javaslatot illetően, de ezek
félreértéseken alapultak, ami azt mutatja, hogy a szövetkezeti
foglalkoztatás még nem eléggé rutinszerű - vélekedett.
Víziközmű-szolgáltatás
Ovádi Péter a törvényalkotási bizottság részéről elmondta: a
vízi közművek általában az állam vagy a települési önkormányzatok
tulajdonában állnak és az ellátás biztonságát garantálják.
De a tapasztalatok alapján sok létesítmény van más tulajdonban,
holott egyértelműen az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő
vízi közművekhez hasonló szerepet tölt be - mutatott rá.
Közölte: a javaslat értelmében megszerezhető a tulajdonjoga a
nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vízi közműnek.
Kósa Lajos (Fidesz) kitért rá: régi problémát kíván orvosolni a
javaslat, mert előfordulhat, hogy a vízszolgáltatásra alkalmas
létesítmény magántulajdonban maradt, és más igénybe vevő is van a
tulajdonoson kívül.
Ilyenkor a szolgáltatás árszínvonala, az igénybevétel feltételei
és a karbantartás körül viták alakulhatnak ki, ezért szükséges ez az
indítvány, amely lehetővé teszik ezeknek a létesítményeknek a
megváltását - mondta.
Boros Anita, az ITM államtitkára hangsúlyozta: a vízkészletek
védelme és fenntartható használata alapvető nemzeti érdek, és a
javaslat is az ehhez kapcsolódó jogokat kívánja támogatni. Vannak
olyan vízi létesítmények, amelyek nem állami vagy önkormányzati
tulajdonban állnak, funkcionális szempontból vízi közművek, de jogi
alapon nem tekinthetők annak, és ezek helyzetét rendezik most -
közölte.
Keresztes László Lóránt (LMP) arra kérdezett rá, mikor kerülhet
az Országgyűlés elé az egész ágazat problémáit kezelő stratégia?
Kósa Lajos (Fidesz) azt felelte: tudomása szerint a kormány
ősszel előterjeszti vízstratégiáját.