OGY - Krónika 5. rész (határozathozatalok)
Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - A 13. havi nyugdíj visszaépítéséről, valamint a tankönyvek ingyenessé tételéről is határozott az Országgyűlés pénteken.
Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj
A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj
juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1
elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a
kormány javaslatára.
A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz
összeget.
A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári
összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a
75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a
tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt
követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár.
A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett tizenharmadik
havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak tizenharmadik havi ellátást más
pénzbeni ellátásokban részesülők is, erről azonban kormányrendelet
rendelkezik majd.
A plusz összegre az a nyugdíjas jogosult, aki a megelőző évben
már legalább egyetlen napra nyugdíjjogosult volt és januárban is az.
Az ellátás összege a januári járadék összegével egyezik meg.
Az ellátásra - a kormányrendelet által érintettekkel együtt - 2
millió 560 ezer ember jogosult. Mellette a nyugdíjprémium intézménye
is megmarad.
Ősztől valamennyi tanuló ingyen kapja a tankönyveket
Ingyenes tankönyvellátást biztosít 2020 szeptemberétől
valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása, a
változtatást 151 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 7 tartózkodás
mellett fogata el a Ház.
A tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenest, a
döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a
szakképzésben tanul.
Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a
jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. A tanév bizonyos
időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet
teszi majd lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás nem írja elő
kötelezően azt, csupán lehetőséget ad arra, például az érettségi
vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, a szombatra
áthelyezett munkanapokon esetében, vagy vis maior helyzetekben,
amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne.
Az iskolának a digitális tanrend idején is felügyeletet kell
biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig,
akiknek nincs számítógépe vagy internetelérése, az iskola ad eszközt
vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.
Az elfogadott törvény lehetővé teszi azt is, hogy önkéntesen
részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot
szerezhetnek azok, akik számára az előmeneteli rendszer nem
kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.
A szabályok azt is előírják, hogy a gyöngyöspatai szegregációs
ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási
szolgáltatást állapítson meg.
A változtatás a köznevelési intézmények nyilvántartásba
vételének szabályait is érinti, újraszabályozza az intézmények
alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának tartalmi elemeit.
A jövőben a sajátos nevelési igényű tanulók teljes köre
ingyenesen lesz jogosult az alapfokú művészeti oktatásra.
Új intézménytípust is létrehoz a nemzetiségi oktatásban a
változtatás: a kiegészítő nemzetiségi óvodát. Ez a kis létszámú
nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett
alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiségi nyelvoktatást szolgáló
intézmények létrehozását teszi lehetővé.
Miközben nem változnak a pedagógusok végzettségi követelményei,
azokat a jövőben nem törtvény, hanem kormányrendelet írja majd elő,
így például egy új szak létesülése miatt nem kell törvényt
módosítani.
A törvény a köznevelés és a szakképzés szétválasztásának még
nyitva maradt kérdéseit is rendezi és a külön törvényben létrehozott
iskolaőr intézményét is bevezeti a köznevelési törvénybe.