OGY - Krónika 5. rész (interpellációk)

    Jobbik: mikor lesz fontosabb a külföldinél a magyar fiatal? A lakhatási válság megoldását kérte számon a kormányzaton a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki felhozta: a külföldiek befektetési célú vásárlásai olyannyira felhajtották az ingatlanárakat, hogy az ország nagyvárosaiban szinte lehetetlen százezres havi összeg alatt bérlakást találni. Kijelentette: a helyzet kezelése érdekében a kormány nem tett semmit, majd pártja bérlakás-építési és -felújítási programjának azt a részét emelte ki, amely megadóztatná a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlását, ugyanakkor adókedvezménnyel jutalmazná, ha valaki magyar fiataloknak adja bérbe lakását. Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a kormány gazdaság-, társadalom- és otthonteremtési politikájának első helyének mindig is a magyar fiatalok álltak, aminek eszköze nem az adóemelés, hanem a közterhek - a költségvetési bevételt amúgy növelő - csökkentése. A magyar kormány azt szeretné, hogy a magyar családok a saját lakásukban éljenek lehetőség szerint - jelentette ki az államtitkár, az ennek érdekében tett kormányzati intézkedéseket sorolva. Az interpelláló nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 119 igen, 31 nem és egy tartózkodás mellett - megszavazta azt. KDNP: hogyan segíti a kormányzat a karrier és a magánélet egyensúlyának megteremtését? Vejkey Imre (KDNP) arról érdeklődött az emberi erőforrások miniszterétől, mit tesz a kormányzat a munka és a magánélet összeegyeztetése érdekében, hangsúlyozva, hogy a kormányzati politika középpontjában a gyermeknevelés kiemelt támogatása áll. A gyermekszám növelésében fontosnak nevezte az elköteleződés mellett a mind biztosabb munkahelyeket, a bérek emelkedését, a csökkenő járulékterheket, valamint az erősödő kedvezményeket, célnak pedig azt nevezte, hogy ne kelljen senkinek választania a családalapítás és a karrierépítés között. Válaszában Novák Katalin, a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkára célként azt említette, hogy "valóban családbarát országgá" váljon Magyarország, ahol mindenki szándékai szerinti időben és számban vállalhasson gyermeket. Ehhez van szükség a gyermekvállalás útjában álló akadályok lebontására, az esetleges anyagi hátrányok megszüntetésére, és a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére. A kormányzat 2010 óta megtett intézkedéseit sorolva az államtitkár kijelentette: az eredmények - köztük a csúcsra jutott női foglalkoztatottság - mellett sok még a teendő e területen. A kérdező a választ elfogadta. MSZP: miért nem emelik előre a nyugdíjat? Korózs Lajos (MSZP) arról kérdezte a miniszterelnököt interpellációjában: a parlamenti ülésszakból hátralévő időszakban módosítják-e a 2020-as költségvetést annak érdekében, hogy a betervezett 2,7 helyett az inflációs prognózisban szereplő 3,4 százalékkal emelkedjenek január elsejétől a nyugdíjak. Anomáliának nevezve, hogy évek óta ilyen módon jár el a kormányzat, és ezzel tízezer forintos nagyságrendben vesz ki pénzt a nyugdíjasok zsebéből. Válaszát Tállai András, a pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azzal kezdte: hiteltelennek vagy hazugnak is lehetne nevezni a felvetést, hiszen az interpelláló részvételével működő kormányzat 2002 és 2010 között nyolcból hét évben nem őrizte meg a nyugdíjak reálértékét, ami ez idő alatt mintegy tizedével esett vissza, valamint elvették a 13. havi juttatást. Ezzel azt állította szembe, hogy 2010 óta 31,4 - reálértéken 10 - százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, majd hozzátette: a novemberi nyugdíj-kiegészítés átlagosan 30 ezer forintos juttatást jelent majd. Az interpelláló nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 119 igen, 39 nem és egy tartózkodás mellett - igen. LMP: a trieszti kikötőépítés után mi az értelme a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésnek? A görögországi Pireusz kikötőjéhez vezető Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséről érdeklődött Keresztes László Lóránt (LMP), felvetve, mi az értelme a szakértők szerint 1000 milliárd forintos beruházásnak, ha közben a trieszti kikötőben vásárol területet a kormányzat, hogy ott logisztikai központot alakítson ki. Felvetette: a beruházás így nemcsak drága, de telesen felesleges és a magyar nemzeti érdek szempontjából értelmetlen is, ha pedig ennyire rentábilis a beruházás, azt miért magyar adóforintokból, nem pedig kínai befektetői tőkéből állják. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozta válaszában: a kicsi, de nyitott magyar gazdaság fejlődését alapvetően határozzák meg a külső dimenziók, kijelentve, a két kikötő egyáltalán nem versenytársa vagy vetélytársa egymásnak. Arról beszélt: a pireuszi kikötő a legnagyobb teherhajók fogadására is alkalmas, onnan lehet közúton, vasúton vagy kisebb hajókon tovább - például Triesztbe - szállítani a Nyugat-Európa felé tartó termékeket. Megemlítette: a pireuszi kikötő forgalma egy évtized alatt a nyolc és félszeresére bővült, a kulcskérdés pedig az, onnan milyen útvonalon szállítják tovább Európa nyugati felébe a termékeket, így mindkét területen jelen kell lennie Magyarországnak. Az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont 120 igen, 41 nem szavazattal, két tartózkodás mellett, igen.