OGY - Krónika 7. rész (bizottsági jelentések vitái)

    Budapest, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.
hirdetés
    Rozsdaövezetek György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára azt mondta, olyan törvényt fogadhatnak el, amely összhangban áll az utóbbi évek kapacitásbővítésével, és lehetőséget teremt a beruházási kedv növekvő tendenciájának hatékony támogatására. Segíti továbbá a kormány gazdaságpolitikáját, és támogatást nyújt ahhoz is, hogy aki akar, az dolgozni tudjon - hangsúlyozta. Schmuck Erzsébet (LMP) a fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményét tolmácsolta. Kiemelte: olyan tervezetet nyújtott be a kormány, amely kommunikációs szempontból jó, de hiányzik a garancia, hogy egészséges környezetet biztosítanak majd a később ott élőknek, és nem tudni, hogyan zajlik majd a kármentesítés a korábbi ipari területeken. Ez a salátatörvény a kormánypártok holdudvarába tartozó cégek profitszerzését akarja segíteni, egyúttal szembe megy az önkormányzatisággal és gyengíti a környezetvédelmét. A tervezetet elfogadhatatlannak - közölte. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) egyetértett az előtte elhangzottakkal, és arról beszélt, hogy a kormánynak már tíz éve a kedvezményes árú bérlakás-program megvalósításán kellene dolgoznia. Erre a Jobbik kész javaslatot dolgozott ki. A most benyújtott előterjesztés nem segít a katasztrofális lakhatási helyzeten, a kormány kedvezményes lehetőséget biztosít nagyvállalkozók számára, hogy hasznosítsák a különböző rozsdaövezeti területeket, és az ő kegyükre bízzák, hogy a megépített ingatlanoknak talán 10-20 százaléka bérlakásként is funkcionálhasson - hangoztatta. Hajdu László (DK) azt mondta: a benyújtott kerettörvény nagy veszélyeket rejt magában, a végrehajtási rendelet határozza majd meg, hogy mi minősül rozsdaövezetnek. Mi lesz ennek a pontos paramétere? - kérdezte az ellenzéki politikus. A törvény valóságos problémát feszeget, de egyik érintett várossal, kerületetel sem egyeztettek, nem esik szó arról sem, hogy a településrendezési, fejlesztési tervekhez hogyan illeszthetők a rozsdaövezetek. Keresztes László Lóránt (LMP) azt firtatta, mely önkormányzati szövetségekkel egyeztettek. Schmuck Erzsébet azt tette szóvá, hogy a kormány korábban leállította a kármentesítési programot. Azt is vélelmezte, hogy Mészáros Lőrinc nagyvállalkozónak és holdudvarának játsszák át majd a területeket. György István zárszavában hangsúlyozta, a javaslat célja, hogy a rozsdaövezetekkel 30 év után végre valaki foglalkozzon, tűnjenek el ezek a tájsebek. Megjegyezte, országszerte négyezer hektárnyi ilyen terület van, ebből Budapesten háromezer hektárnyi. Elmondta azt is, hogy ezekben a rozsdaövezetekben épülő új lakásokra - ha nem nagyobbak, mint 150 négyzetméter - kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot vezetnek be, amelynek kedvezményezettje nem az építtető, hanem a magánszemély lesz. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról Mátrai Márta (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte, a javaslat azt a nemes célt szolgálja, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány életre hívásával támogassák a régió magyar vonatkozású műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, a magyarság számára fontos örökséggel bíró épületeinek fennmaradását, megőrzését és fenntartását. Hozzátette: az ország jelenlegi határain kívül van olyan épített örökség, amely az anyaország gondoskodása nélkül elenyészne. Gyüre Csaba (Jobbik) fontos feladatnak nevezte a törvényjavaslat célját és önmagában jó ötletnek tartotta az alapítvány létrehozását, de kevesellte a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Keresztes László Lóránt (LMP) is egyetértett a célokkal, de hiányolta a garanciákat, a többi között azt, hogy az államnak a későbbiekben nem lesz ráhatása az alapítvány működésére, valamint hogy nincs megnyugtatóan rendezve az állam elővásárlási joga. Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára zárszavában közölte, a garanciát az jelenti, hogy az ügyészség ellenőrzi az alapítvány működését. Hozzátette: az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat adományokkal. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény módosítása A javaslat egyik előterjesztője, Tapolczai Gergely (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójaként azt mondta: az előterjesztés elfogadásával az EU-ban Magyarország lesz az első állam, amelyben államilag elismert nyelvvizsga tehető jelnyelvből. Előrelépésként beszélt a jelnyelvoktatói névjegyzék létrehozásáról. Kitért arra, rendezik az egészségügy területén a tolmácsszolgáltatás finanszírozását, a jelenlegi rendszer ugyanis betarthatatlan. Brenner Koloman (Jobbik) a jelnyelvi képzések akkreditációs szakértőjeként felajánlotta segítségét, hogy végre továbbjussanak a jelnyelvtanárok képzésében. Nacsa Lőrinc (KDNP) a diplomaszerzés, diplomakiadás szempontjából nevezte jelentősnek a törvényjavaslatot. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára a Kontakt jelnyelvi tolmácsszolgálat fejlesztéséről beszélt, mert szerinte a koronavírus-járvány is megmutatta annak fontosságát. Tapolczai Gergely zárszavában azon véleményét hangoztatta, hogy nagyon sok jelnyelvhasználó tehet majd nyelvvizsgát és kerülhet ezáltal könnyebb helyzetbe a munkaerőpiacon.