OGY - Krónika 7. rész (bizottsági jelentések vitái)
Budapest, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.
Rozsdaövezetek
György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért
felelős államtitkára azt mondta, olyan törvényt fogadhatnak el,
amely összhangban áll az utóbbi évek kapacitásbővítésével, és
lehetőséget teremt a beruházási kedv növekvő tendenciájának hatékony
támogatására.
Segíti továbbá a kormány gazdaságpolitikáját, és támogatást
nyújt ahhoz is, hogy aki akar, az dolgozni tudjon - hangsúlyozta.
Schmuck Erzsébet (LMP) a fenntartható fejlődés bizottsága
kisebbségi véleményét tolmácsolta. Kiemelte: olyan tervezetet
nyújtott be a kormány, amely kommunikációs szempontból jó, de
hiányzik a garancia, hogy egészséges környezetet biztosítanak majd a
később ott élőknek, és nem tudni, hogyan zajlik majd a kármentesítés
a korábbi ipari területeken.
Ez a salátatörvény a kormánypártok holdudvarába tartozó cégek
profitszerzését akarja segíteni, egyúttal szembe megy az
önkormányzatisággal és gyengíti a környezetvédelmét. A tervezetet
elfogadhatatlannak - közölte.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) egyetértett az előtte elhangzottakkal,
és arról beszélt, hogy a kormánynak már tíz éve a kedvezményes árú
bérlakás-program megvalósításán kellene dolgoznia. Erre a Jobbik
kész javaslatot dolgozott ki. A most benyújtott előterjesztés nem
segít a katasztrofális lakhatási helyzeten, a kormány kedvezményes
lehetőséget biztosít nagyvállalkozók számára, hogy hasznosítsák a
különböző rozsdaövezeti területeket, és az ő kegyükre bízzák, hogy a
megépített ingatlanoknak talán 10-20 százaléka bérlakásként is
funkcionálhasson - hangoztatta.
Hajdu László (DK) azt mondta: a benyújtott kerettörvény nagy
veszélyeket rejt magában, a végrehajtási rendelet határozza majd
meg, hogy mi minősül rozsdaövezetnek.
Mi lesz ennek a pontos paramétere? - kérdezte az ellenzéki
politikus. A törvény valóságos problémát feszeget, de egyik érintett
várossal, kerületetel sem egyeztettek, nem esik szó arról sem, hogy
a településrendezési, fejlesztési tervekhez hogyan illeszthetők a
rozsdaövezetek.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt firtatta, mely önkormányzati
szövetségekkel egyeztettek.
Schmuck Erzsébet azt tette szóvá, hogy a kormány korábban
leállította a kármentesítési programot. Azt is vélelmezte, hogy
Mészáros Lőrinc nagyvállalkozónak és holdudvarának játsszák át majd
a területeket.
György István zárszavában hangsúlyozta, a javaslat célja, hogy a
rozsdaövezetekkel 30 év után végre valaki foglalkozzon, tűnjenek el
ezek a tájsebek. Megjegyezte, országszerte négyezer hektárnyi ilyen
terület van, ebből Budapesten háromezer hektárnyi.
Elmondta azt is, hogy ezekben a rozsdaövezetekben épülő új
lakásokra - ha nem nagyobbak, mint 150 négyzetméter - kedvezményes,
5 százalékos áfakulcsot vezetnek be, amelynek kedvezményezettje nem
az építtető, hanem a magánszemély lesz.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a
Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő
vagyonjuttatásról
Mátrai Márta (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója
közölte, a javaslat azt a nemes célt szolgálja, hogy a Közép-európai
Épített Örökség Megőrző Alapítvány életre hívásával támogassák a
régió magyar vonatkozású műemléki vagy műemléki védelemben nem
részesülő, a magyarság számára fontos örökséggel bíró épületeinek
fennmaradását, megőrzését és fenntartását. Hozzátette: az ország
jelenlegi határain kívül van olyan épített örökség, amely az
anyaország gondoskodása nélkül elenyészne.
Gyüre Csaba (Jobbik) fontos feladatnak nevezte a törvényjavaslat
célját és önmagában jó ötletnek tartotta az alapítvány létrehozását,
de kevesellte a rendelkezésre álló pénzeszközöket.
Keresztes László Lóránt (LMP) is egyetértett a célokkal, de
hiányolta a garanciákat, a többi között azt, hogy az államnak a
későbbiekben nem lesz ráhatása az alapítvány működésére, valamint
hogy nincs megnyugtatóan rendezve az állam elővásárlási joga.
Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári
hírszerzésért felelős államtitkára zárszavában közölte, a garanciát
az jelenti, hogy az ügyészség ellenőrzi az alapítvány működését.
Hozzátette: az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat
adományokkal.
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló
törvény módosítása
A javaslat egyik előterjesztője, Tapolczai Gergely (Fidesz), a
törvényalkotási bizottság előadójaként azt mondta: az előterjesztés
elfogadásával az EU-ban Magyarország lesz az első állam, amelyben
államilag elismert nyelvvizsga tehető jelnyelvből. Előrelépésként
beszélt a jelnyelvoktatói névjegyzék létrehozásáról.
Kitért arra, rendezik az egészségügy területén a
tolmácsszolgáltatás finanszírozását, a jelenlegi rendszer ugyanis
betarthatatlan.
Brenner Koloman (Jobbik) a jelnyelvi képzések akkreditációs
szakértőjeként felajánlotta segítségét, hogy végre továbbjussanak a
jelnyelvtanárok képzésében.
Nacsa Lőrinc (KDNP) a diplomaszerzés, diplomakiadás
szempontjából nevezte jelentősnek a törvényjavaslatot.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális
államtitkára a Kontakt jelnyelvi tolmácsszolgálat fejlesztéséről
beszélt, mert szerinte a koronavírus-járvány is megmutatta annak
fontosságát.
Tapolczai Gergely zárszavában azon véleményét hangoztatta, hogy
nagyon sok jelnyelvhasználó tehet majd nyelvvizsgát és kerülhet
ezáltal könnyebb helyzetbe a munkaerőpiacon.