OGY - Krónika 7. rész (határozathozatalok, interpellációk)

    Elfogadták a kormány adócsökkentő csomagját

    Elfogadta a parlament a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökkennek a munkáltatói járulékok is.

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

    A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz.

    A szociális hozzájárulási adó - és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás mértékét - 2017-re - a jelenlegi 27-ről - 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.

    Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.

    Interpellációk:

    MSZP: a diákok leterheltségének növekedése egyre rosszabb eredményeket szül

    Hiller István (MSZP) a közoktatásról szólva emlékeztetett egy évvel ezelőtti kérdésére, ami a diákok leterheltségéről szólt. Hozzátette: azóta semmi nem változott, sőt a probléma mára túllépett minden kritikus határon. Szerinte a diákok leterheltsége és motiválatlansága, eredménytelensége között összefüggés van, ahogy az a PISA-felmérés eredményéből is kiderül.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a pedagógusoknak nagyobb rugalmasságot biztosító, a diákok leterheltségét csökkentő szabályokat fogadtak el. Emlékeztetett az oktatás azon időszakára, amikor egyre drágábbak voltak a tankönyvcsomagok, amikor 17 ezer pedagógust bocsátottak el és több mint 380 iskolát zártak be.

    Az Egyesült Államokban is csökkentek az értékek, Lengyelországban is, de Csehország is jelentős visszaesést könyvelhetett el - értékelte a PISA-teszt eredményeit, egyetértve azzal: a magyar eredmények is értékelést igényelnek.

    A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 108 igen szavazattal, 35 ellenében.

    Jobbik: a férfiak miért nem mehetnek nyugdíjba 40 évnyi munkaviszony után?

    Sneider Tamás (Jobbik) szerint a kormány és a kormánypárti képviselő obstrukciója miatt nem tudták megvitatni a férfiaknak 40 évnyi munkaviszonya után járó nyugdíj kérdését. Nemet mondtak a Jobbik ezen javaslatára is - emlékeztetett, ahogy arra is: a kormányoldal elvette a magánnyugdíjpénztári vagyont vagy a korkedvezményes nyugdíjat.

    Rétvári Bence szerint a Jobbik a nőknek nem akarta megadni és most el akarja venni a nyugdíjjogosultságot 40 év munkaviszony után. Most megszüntetnék az anyák jogosultságát a kedvezményre, amit a gyermekeik után kapnak. Egyes képviselőik annak ellenére szavaztak ezen javaslat ellen, hogy saját programjukban szerepelt - emlékeztetett, hangsúlyozva: a Jobbik mostani javaslata kiüresítené a nőknek járó kedvezményt.

    A választ Sneider Tamás nem fogadta el, azt az Országgyűlés szavazta meg 109 igen szavazattal, 26 ellenében 1 tartózkodás mellett.

    LMP: mit tesz a kormány a légszennyezettség ellen?

    Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy évente négyezren halnak meg a légszennyezettség miatt és a probléma további százezer megbetegedést okoz. A korszerűtlen lakossági fűtést hibáztató képviselő hangsúlyozta, hogy a szegény térségben élők kénytelenek mindent eltüzelni.

    A szociális tüzelőprogramokban elő kell írni a fa víztartalmát, a lignitet ki kell venni háztartási fűtőanyagok közül, a lakossági fűtés korszerűsítését pedig támogatni kell - jelentette ki.

    V. Németh Zsolt államtitkár szerint a kérdés szakmaiatlan és demagóg elemeket tartalmazott. Az elmúlt évtizedekben a határérték feletti ipari légszennyezég gyakorlatilag megszűnt, a közlekedés okozta légszennyezés is visszaesett és ezért lett sokkal nagyobb jelentőségű a lakossági kibocsátás - folytatta. A legnagyobb problémát a szálló por okozza, de a levegő minősége 1990 óta folyamatosan javul - hangsúlyozta. A kormány 2011-ben egy ágazati programot fogadott el és 770 milliárd forintot irányzott elő a probléma megszüntetésére - mondta.

    A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 107 igennel 28 nem ellenében.

    Fidesz: ki az az Ahmed H.?

    Ágh Péter (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. mellett tartottak demonstrációt civil szervezetek. A migránspárti erők nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra és migránsokkal akarják betelepíttetni Európát - értékelte az eseményt a politikus.

    Kicsoda valójában Ahmed H. - tette fel a kérdést a képviselő.

    Völner Pál államtitkár azt felelte, hogy a szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt ítélték tíz év fegyházra első fokon. A minisztérium nem adhat állásfoglalást vagy jogértelmezést bírói szakaszában - emelte ki. Hangsúlyozta, a bíróságok függetlenek, a kormánynak semmilyen módon nincs és nem is lehet beleszólása az ítélet meghozatalába.

    A képviselő elfogadta a választ.