OGY - Krónika 8. rész (bizottsági jelentések vitái)
Budapest, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével
összefüggő módosításáról
Mátrai Márta (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója
elmondta, a szocialista kormány eltörölte a tizenharmadik havi
nyugdíjat, a mostani kormány viszont a gazdaságvédelmi akcióterv
keretében visszaépíti azt négyéves ütemben. Hozzátette: elsőként
2021 januárjában kapnak a nyugellátásban részesülők plusz egy heti
nyugdíjat. Megjegyezte, a juttatás több mint 2,5 millió emberre
vonatkozik, annak összege nincs felső korláthoz kötve.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), a törvényalkotási bizottság
kisebbségi véleményének előadója közölte, igazságtalannak tartják a
juttatás bevezetésének módját, mert akinek egymillió forint a
nyugdíja, az jövőre 250 ezer forintot, míg akinek 100 ezer forint a
nyugdíja, csak 25 ezer forintot kaphat. Elmondta, az MSZP azt
javasolta, a tizenharmadik havi nyugdíjra szánt keretből mindenki
azonos összegben, az átlagnyugdíj szerint részesüljön.
Ez 35 ezer forintot jelentene egységesen mindenkinek, ezzel a
nyugdíjasok kétharmada jobban járna - részletezte.
Nacsa Lőrinc (KDNP), a népjóléti bizottság vélemény előadója is
arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferencék elvették a nyugdíjasoktól ezt
a juttatást, a mostani javaslat megszavazása lehetne részükről a
bocsánatkérés.
Varga Zoltán (DK), a népjóléti bizottság kisebbségi véleményének
előadója szerint nem tizenharmadik havi nyugdíjról van szó, hanem
"propaganda ízű" 53. heti nyugdíjról, ráadásul jövő időben.
Kifogásolta, hogy az átlagnyugdíj felét sem éri el az
átlagkeresetnek.
A nyugdíjasokat most kellene megsegíteni, nem januárban és nem
négyéves távlatban - hangoztatta.
LMP: a kormány trükközik
Schmuck Erzsébet (LMP) úgy minősítette a javaslatot, hogy azzal
megkezdődött a Fidesz 2022-i évi kampánya.
A kormány trükközik, mert jövőre nem a 13. havi nyugdíjat kapják
meg, csupán annak egy negyedét - tette hozzá.
Ha a kormányt valóban érdekelné a nyugdíjasok sorsa, nem hagyta
volna, hogy a bérek és a nyugdíjak közötti különbségek ennyire
nőjenek, már évekkel ezelőtt megváltoztatta volna a nyugdíjemelés
módszertanát, és nem engedné, hogy hatszázezren kevesebb mint havi
százezer forintból próbáljanak meg kijönni - fogalmazott.
Annyira kinyílt az olló az átlag alatti és a milliós nyugdíjat
kapók között, hogy ezt muszáj korrigálni - szögezte le a képviselő.
KDNP: ha fennállnak a feltételek, minden évben van
nyugdíjprémium
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy ha a Demokratikus Koalíción
múlna, akkor "másodszor vennék el" a 13. havi nyugdíjat.
Hangsúlyozta: amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, akkor
minden évben van nyugdíjkiegészítés és nyugdíjprémium is.
Jobbik: júliustól kellene fizetni a pluszjárandóságot
Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, megérti azokat, akik szerint
a százezer forint alatti, "méltatlanul alacsony" nyugdíjakon
változtatni kellene.
Azonban az a kérdés, hogy mi a megfelelő megoldás, ugyanis a
nyugdíj nem szociális támogatás, azt az állam nem szolidaritási
alapon osztja szét, hanem az érintettek jövedelme utáni befizetések
alapján állapítja meg - emelte ki.
A politikus azt mondta, elvárta volna a kormánytól, hogy az
indítvány a gazdaságmentő csomag részeként jelenjen meg és a
pluszjárandóságot már júliustól ki kellene fizetni.
MSZP: 6,9 százalékos emelésre van szükség idén
Szakács László (MSZP) úgy fogalmazott: a módosító javaslataikkal
lehetőséget kínáltak a kormány számára, hogy ne jövő februárban
"gondoskodjanak a nyugdíjasokról". Hozzátette, a kabinetnek tíz éve
lett volna arra, hogy döntsön a 13. havi nyugdíjról.
A nyugdíjasok az idei 2,8 százalékos emelést sem nagy
megbecsülésként élték meg - jelentette ki.
Az időseknek idén is szükségük van a segítségre, ezért még ebben
az évben végre kell hajtani egy nagyobb, 6,9 százalékos emelést -
ismertette javaslatukat.
Fidesz: 2010 óta 38 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak
Mátrai Márta (Fidesz) szerint akkor lett volna egyes ellenzéki
képviselők felszólalása reális, ha összehasonlították volna a
2002-2010 és a 2010-2020 közötti időszakokat.
A kormány 2010 óta sarkalatos törvényben rögzítette a nyugdíjak
reálértékének megőrzését - emelte ki.
A nyugdíjak 2010 óta 38 százalékkal nőttek, vásárlóértékük pedig
10,3 százalékkal lett magasabb - mondta a képviselő.
MSZP: a nyugdíjasok és a munkavállalók körében nő leginkább a
szegénységi mutató
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, nem biztos, hogy csak
az érintettek tehetnek arról, hogy alacsony a járandóságuk.
Hangsúlyozta, sokan minimálbérre vannak bejelentve, ezért ők
nyugállományba vonulásuk után keveset fognak kapni.
Az elmúlt években a szegénységi mutatók a nyugdíjasok és a
munkavállalók körében nőttek a leginkább, ami azt jelzi, hogy
"valami nem jó" - fogalmazott.
LMP: miért nem adták vissza eddig a 13. havi nyugdíjat?
Hohn Krisztina (LMP) azt kérdezte, hogy az elmúlt tíz évben
miért nem adták vissza a 13. havi nyugdíjat, azt miért most kezdik
"csepegtetni"?