OGY - Krónika 9. rész (azonnali kérdések)
Budapest, 2019. november 18., hétfő (MTI) - A kormányfő az uniós támogatások felhasználásáról és a Türk Tanács európai képviseletéről kapott kérdéseket az azonnali kérdések során, míg a Miniszterelnökséget vezető minisztert a Momentum határon túli politikájáról és a dél-budai centrumkórházról kérdezték hétfőn, az Országgyűlésben.
Fidesz: a Momentum miért üzent hadat a határon túli magyaroknak?
Tilki Attila (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a
Momentum elnöke, Fekete-Győr András a romániai elnökválasztás előtt
a magyarellenességről ismert, korábban egy fasiszta szervezetben
tevékenykedő román politikussal kampányolt, egy súlyos korrupciós
botrányba keveredett jelölt mellett.
Hozzátette: a Momentum alelnöke, Donáth Anna pedig Szlovákiában
"támadta hátba" a magyarokat azzal, hogy egy szlovák pártnak
kampányolt, és arra szólította fel a magyarokat, hogy legyenek
büszke szlovákok.
Szerinte ezzel a Momentum hadat üzent a határon túli magyar
közösségeknek. Miért teszik ezt? - tette fel a kérdést.
Internacionalista ködképet kergetnek, vagy tudatosan, utasításra
cselekednek?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte:
"eddig a román ügynökök fedésben dolgoztak Magyarországon akkor is,
ha magyar nemzetiségűek voltak". Indokolhatatlannak,
elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak ítélte, amit a Momentum
tett.
Képtelenségnek ítélte, hogy román szélsőjobboldaliak jobban
képviselnék a magyar érdeket, mint a magyarok. "Az egykor volt SZDSZ
is irul-pirul szégyenében". Szerinte a Momentumnak a nemzeti ügyek
iránt még annyi "hallása" sincs, mint az egykori SZDSZ-nek volt.
Megjegyezte: az egykor nemzeti pártként indult Jobbik is közös
listákat állított a Momentummal. Kijelentette: aki a magyar
politikai közösség tagja, annak egyértelműen vissza kell utasítania
a Momentum cselekedeteit.
Jobbik: mennyit kell fizetniük a magyar adófizetőknek?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hozta fel a miniszterelnökhöz
intézett kérdésében, hogy az Európai Bizottság nyolc kifogást talált
magyar programokkal kapcsolatban, ebből "hét összefügg a
közbeszerzésekkel, és az önök szorosan vett üzleti tevékenységével"
- fogalmazott.
Sérelmezte, hogy ezek egyenkénti tisztázása helyett egy
tízszázalékos átalánybírságot fogadott el a kormány, az így
elveszett tíz- vagy százmilliárdokat ugyanis szerinte a magyar
büdzséből kell pótolni. Azt kérdezte a miniszterelnöktől:
pontosítsa, hogy a magyar adófizetőknek mennyit kell fizetniük.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: a kérdést kellő
mélységben egy bizottsági ülésen lehetne megvitatni.
A kormány nem tesz különbséget uniós pénz és saját büdzsé között
- folytatta válaszát. Az uniós pénzt azért kapja az ország, amit oda
befizet.
Sem európai uniós, sem magyar költségvetési pénzből egyetlen
fölösleges beruházást sem lehet csinálni Magyarországon - szögezte
le -, vagyis minden beruházásnak van értelme, ami megvalósul.
Az uniós pénzeket mind meg fogjuk kapni, vagyis semmilyen
büntetést nem kell fizetni - zárta szavait.
KDNP: lesz-e Dél-Budán centrumkórház?
Simicskó István (KDNP) arra kérdezett rá: lesz-e Dél-Budán
centrumkórház?
Utalt arra: a XI. kerület új polgármestert választott, aki úgy
nyilatkozott, nem támogatja a centrumkórházat. Reményét fejezte ki,
hogy ez nem tántorítja el a kormányzatot, és megépülhet az
intézmény.
Gulyás Gergely úgy felelt: most a budapesti egészségügy
megújítása van soron, az Egészséges Budapestért programra jövőre 42
milliárd forint áll rendelkezésre.
A tervezési közbeszerzés van folyamatban, de kétség kívül új
helyzet állt elő a választásokkal - mondta, hangsúlyozva: a kormány
számára fontos az új vezetők véleménye, ezért arra kérte a főváros
új vezetését, nyilatkozzon arról, hirdet-e kórházstopot.
Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a kérdésben nincs sem fővárosi,
sem kerületi hatáskör, és a főváros mintegy 4 millió ember
egészségügyi ellátását biztosítja.
MSZP: miért érdek a Türk Tanács képviseletének befogadása?
Gurmai Zita (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől: mért
szolgálja az ország érdekét, hogy úgy fogad be az ország török,
azeri, üzbég vagy kazah állampolgárokat, vagyis a Türk Tanács
európai képviseletét, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények.
Miért magyar érdek, hogy a képviselet költségeit Magyarország
fedezi, az irodát semmilyen magyar hatóság nem vizsgálhatja, és az
adófizetés alól is mentesülnek? - sorolta kérdéseit, megjegyezve:
ezen országokkal kevesebb, mint 2 százaléknyi a magyar
külkereskedelem aránya. "Ez az önök mutyija a keleti haverokkal" -
fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a jogszabályokat
mindenkinek be kell tartani, a nemzetközi szervezetek képviseleteire
vonatkozót is.
Általános gyakorlatnak nevezte, hogy egy nemzetközi szervezet
budapesti működését részben vagy egészben Magyarország fedezi, az
ENSZ itteni irodáinak nagy részét is Magyarország finanszírozza.
"Az persze nem zavarja önöket, hogy Nyugat-Európában hegyekben
állnak a minaretek meg a dzsámik" - jegyezte meg a kormányfő -,
"mert önök bevándorláspártiak.
Mint fogalmazott, az ügyben leginkább az zavarta, hogy a
magyarországi kunokon hetekig gúnyolódtak az ellenzékiek, csak
azért, mert keleti származásúak. Feltette a kérdést: ha ugyanezt
tette volna bárki a zsidó származásúakkal, mi történt volna az
országban? Ne alkalmazza a kettős mércét, és adják meg a tiszteletet
mindenkinek - mondta a képviselőnek.