OGY - Krónika 9. rész (bizottsági jelentések vitái)

    Létrejön az iskolaőrség A törvényalkotási bizottság álláspontját Horváth László (Fidesz) ismertette. A politikus hangsúlyozta, hogy az indítvány egyik célja az utóbbi időben szaporodó pedagógusbántalmazások megszüntetése. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az iskolaőrséget be lehessen vonni a tanárok vagy a diákok védelmének érdekében - tette hozzá. Az indítvány alapján a tanítási év bizonyos időszakaiban, illetve speciális esetekben miniszteri rendelet teszi lehetővé, hogy az oktatás online vagy más, a tanulók és a tanárok személyes kapcsolatát nem igénylő módon folyjék le - sorolta a változtatásokat. A törvénymódosítás alapján szeptembertől a köznevelésben és a szakképzésben valamennyi évfolyam ingyen jut tankönyvhöz - hívta fel a figyelmet. Bővül az alapfokú művészeti oktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók köre és létrehozzák a nemzetiségi óvodákat - jelezte a képviselő. Horváth László azt mondta, hogy a bizottsági ülésen egy képviselői módosító indítványról komoly vita folyt. Ez a javaslat a gyöngyöspatai kártérítési per tanulságaiból született. Az indítvány lényege, hogy hasonló kártérítési perekben a bíróság pénzbeli kártérítést ne ítélhessen meg, az oktatásban és képzésben elszenvedett hátrány jóvátétele is oktatásban és képzésben történjen meg - mondta. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, nem szeretnék, ha a gyöngyöspataihoz hasonló perekre a jövőben máskor is sor kerülhetne. A kisebbségi véleményt ismertető Arató Gergely (DK) azt mondta: törvényesítik és jóváhagyják a szegregációt, ezzel diákokat fosztanak meg az oktatás lehetőségétől. Nem az ellenzék, hanem a kormány játssza ki a rasszista kártyát - vélekedett. A kabinet meg akarja kötni a bíróságok kezét. Ahelyett, hogy az állam vállalná a felelősséget a történtekért, a törvénnyel való "matatással" akarja a helyzetet kezelni. Ha nem elégedettek a független bíróságok ítéletével, akkor megváltoztatják a jogszabályt - mutatott rá. Államtitkári reagálás Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár úgy reagált: a kormány célja a társadalmi leszakadás megakadályozása és tehetséggondozás biztosítása. A javaslat elfogadásával sérelemdíjat ilyen esetekben valóban oktatás formájában ítélhet meg a jövőben bíróság. Nem igaz azonban, hogy ezt abban az intézményben kell biztosítani, ahová az érintett jár. Az sem megalapozott ,hogy a bíróságok kezét kötnék meg. A kormány megvárta és minden jogi fórumot végigjárt ezen per során, kíváncsi volt, hogyan foglal állást a Kúria az igazságosság jegyében. Azt tapasztalták, hogy a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetősége más döntést hozni. A jogalkotás ugyanakkor nem visszamenőleges hatályú - hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: ez a kormány felszámolta a szegregációt. A per egyébként akkor indult 2009-ben, amikor Arató Gergely volt felelős pozícióban az akkori oktatási tárcánál - idézte fel a köznevelési államtitkár. Maruzsa Zoltán egyúttal cáfolta, hogy 5-600 helyen lenne szegregáció az országban, az erre vonatkozó állítást visszautasította. Ritter Imre, a nemzetiségek bizottsága nevében a nemzetiségeket érintő változtatásokra hívta fel a figyelmet, és jelezte támogatják a módosításokat. Képviselői hozzászólások Ander Balázs (Jobbik) jelezte, támogatják a javaslatot, de nagyon súlyos kritikáik vannak. Sok helyen áldatlan állapotok uralkodnak - mondta. A felelősséget nem lehet kenegetni, azt az államra vagy az önkormányzatokra tolni. Úgy fogalmazott: a családi környezet meghatározó abban, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak az iskolákhoz, a pedagógusokhoz. Kulturális, szemléletbeli váltásra van szükség, hogy felismerjék az érintettek, az iskola, a pedagógus nem ellenség, hanem kitörési lehetőség - fejtette ki. A törvényjavaslat azonban csak tüneti kezelés, tűzoltás lehet, de nem generális, mindenre kiterjedő megoldás - értékelt. Arra figyelmeztetett, hogy az idő egyre fogy, minél előbb lépni kell. Szakács László (MSZP) azt kérdezte, hogy a gyöngyöspatai eset a "típusos" magatartás, amelyre most a szabályozás születik? Egyedi ügyre nem kellene jogszabályt alkotni, márpedig ez történik - mutatott rá. Aki az egyediből általánosít, mindig hibázik - összegzett. Arra is kíváncsi volt, miért nem hoznak arra jogszabályt, hogy a devizahiteles ügyekben ne lehessen kilakoltatni. Ez a társadalom egytizedét érintő kérdés, fel kellene ismernie a törvényhozásnak, hogy ebben dolga van - hangsúlyozta. Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy reagált Szakács László felszólalására, hogy a bírósági döntést tudomásul veszik, végrehajtják, de az attól még nem tetszik nekik. Ez belefér a véleménynyilvánítás szabadságába - jegyezte meg, hozzátéve: az ítélet sérti az emberek igazságérzetét. Ha a társadalom igazságérzete sérül, a kormánynak, a parlamentnek lépnie kell - mutatott rá. Horváth László (Fidesz) arról beszélt, hogy ez valóban nem tipikus. Nem tipikus, hogy egy politikai érdekeltségű szervezet évekig készül arra, hogy egy pert kreáljon - mutatott rá. Fel is készítettek minden résztvevőt a perre, és elhangzott az is az alapítvány részéről, a legfőbb tét, hogy be tudják-e árazni a szegregációt - közölte. A szegregáció azonban csak ürügy volt, a pénzről szólt minden, és a cigány családokat eszközként használták - összegzett. Nem a kormány, kormánypártok játszanak a tűzzel, azt évekkel korábban alaposan megrakták. Azt akarják megakadályozni, hogy az ország nagyobb részére is kiterjedjen - mutatott rá.