Moszkva, 2019. október 8., kedd (MTI) - Bizonyítékok támasztják alá, hogy Moszkvában a szeptemberi képviselő-testületi választásokra időzítve tömegzavargásokat készítettek elő - jelentette ki Andrej Klimov, az orosz parlamenti felsőháznak a belügyekbe való külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában.
Klimov azt mondta - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna
-, hogy a nyári zavargások "meglepő módon" egybecsengenek egy, az
Egyesült Államok érdekében tevékenykedő hírszerző magáncég
terveivel. Azt hangoztatta, hogy a bizottság által észlelt, a
választási folyamatba történő beavatkozási kísérletek "nem hozták
meg a szervezőik által remélt eredményt".
Korábban Klimov és az általa vezetett testület tagjai a Rigában
szerkesztett, orosz nyelvű Meduza ellenzéki hírportál és a Dozsgy
ellenzéki online televízió anyagait nevezték meg a külföldi
beavatkozás példájaként. A parlament alsóháza által felállított,
azonos profilú bizottság szeptember végén azt állította, hogy a
külföldre sugárzó Deutsche Welle (DW) német közszolgálati rádió- és
televízió anyagaiban a szélsőségesség támogatásának ismérveit
fedezte fel. Az orosz külügyminisztérium is kifogásolta amerikai és
német diplomaták és újságírók tevékenységét, az állítva, hogy
törvénytelen megmozdulásokra vonatkozó információt terjesztettek.
Jurij Gyenyiszenko, az orosz belügyminisztérium közrendvédelmi
főcsoportfőnökségének parancsnoka hétfőn a felsőházi bizottság
ülésén azt hangoztatta, hogy a rendőrségnek és a nemzeti gárdának
szakszerű fellépéssel "súlyos következményekkel járó" tömeges
rendbontásokat sikerült megakadályozniuk. Állítása szerint a
rendvédelmi erők törvény szabta kereteken belül jártak el, a
tiltakozások szervezői pedig "objektíven provokatív" módon léptek
fel.
Gyenyiszenko elmondta, hogy a tüntetések legaktívabb részvevői
ellen bűnvádi eljárás indult, ami érvelése szerint annak a
bizonyítéka, hogy törvénysértő módon cselekedtek. Rámutatott, hogy a
megmozdulásokra készülők a közösségi média közvetítésével kaptak
instrukciókat, ami szintén meg fogja kapni a szükséges jogi
kategorizálást.
Moszkvában július közepe óta minden hétvégén tiltakozásokat
tartottak amiatt, hogy a főváros választási bizottságai az
ajánlóíveken szereplő aláírások egy részének meghamisítására
hivatkozva elutasították több mint félszáz független és ellenzéki
jelölt bejegyzését a szeptember 8-i választásokra. Az érintettek
központilag elrendelt politikai diszkriminációra panaszkodtak.
A hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken a rendőrök
mintegy 1700 embert őrizetbe vettek. Közülük több száz személyt
pénzbírságra vagy többnapos adminisztratív elzárásra ítéltek,
mintegy 20 ellen büntetőeljárás indult tömeges zavargásban való
részvétel vagy hatósági személy elleni erőszak címén.
Kedden egyébként orosz szenátorok egy csoportja, élükön Andrej
Klisasszal, törvénytervezetet nyújtott be az alsóházban, amelynek
elfogadása esetén blokkolnák az Oroszországban betiltott információt
terjesztő messenger- és e-mail-felhasználókat. Klisasz felhívta a
figyelmet arra, hogy a jogszabály felhatalmazná a szolgáltatót a
felhasználók üzeneteinek ellenőrzésére és a hozzáférés letiltására
annak függvényében, hogy azok tartalmaznak-e az illetékes állami
szerv által illegálisnak minősített közlést.