Pásztor István: a kárpátaljai magyaroknak tudniuk, érezniük, hinniük kell, hogy a magyar nemzet egységes
Tiszaújlak, 2018. július 15., vasárnap (MTI) - A kárpátaljai magyaroknak tudniuk, érezniük, hinniük kell, hogy a magyar nemzet egységes, a nehéz pillanatok, kilátástalannak tűnő helyzetek a megoldás felé visznek, ha egységben létezik a szétdarabolt nemzet - jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vasárnap a Tiszaújlakon tartott Turul-ünnepségen.
A hagyományos megemlékezésen, amelyet a Rákóczi-szabadságharc
315 évvel ezelőtt vívott első győztes csatájának emlékére Tiszaújlak
határában emelt turulmadaras emlékműnél rendeztek, Pásztor István
felidézte a magyarság szabadságküzdelmeit. Megállapította: a ma élő
nemzedékek hálásak lehetnek, hogy a magyar nemzet történelmének
alakítói olyan bátor férfiak voltak, mint Rákóczi Ferenc, Bercsényi
Miklós és Esze Tamás, akik példával és tanulsággal szolgálnak.
"Szeretném, hogy a kárpátaljai magyarok tudják, érezzék, elhiggyék,
hogy a magyar nemzet egységes, a nehéz pillanatok, kilátástalannak
tűnő helyzetek a megoldás felé visznek, ha egységben létezik a
szétdarabolt nemzet" - hangsúlyozta. Hozzátette, az egység nem a
határokhoz, hanem a lélekhez, tartáshoz, közös múlthoz kötődő
fogalom. A szónok kifejtette: "mindannyian, akik
Magyarország határain kívül élünk magyarként, pontosan tudjuk, a
saját bőrünkön tapasztaltuk és tapasztaljuk meg azt, hogy csakis a
nemzetileg elkötelezett, a nemzetben, a független és szabad hazában
gondolkodó magyar kormány képes segíteni a mi munkánkat, ami nem
más, mint hogy megtartsuk szülőföldünkön a magyar nyelvet, lehetővé
tegyük a felnövekvő nemzedékek számára a boldogulást." Emlékeztetett
arra, hogy a vajdasági magyarok a 90-es években voltak nehéz
helyzetben, amikor háborúban esett szét a rendszer és vele az
ország. "Egymásba kapaszkodva éltük túl. Most önök, kárpátaljai
magyarok vannak nehéz helyzetben, egymásba kapaszkodva túl fogják
élni ezt a nehéz helyzetet, amiben segítségükre van az anyaország" -
mondta Pásztor István. Seszták Miklós, a Kárpát-medencei
gazdaságélénkítésért és turisztikai fejlesztések koordinációjáért
felelős kormánybiztos köszöntőjében azt emelte ki, hogy az
eredetileg 1903-ban emelt, a szovjet hatóságok által 1945-ben
lerombolt, majd 1989-ben a helyi közösség által küzdelmek árán újra
felállított turulmadaras emlékmű önmagában is a megmaradás jelképe.
Az emlékmű ma, 2018-ban azt üzeni, hogy nem engedjük feledésbe
merülni a történelmünket, nyelvünket, szimbólumainkat, kultúránkat,
és nem engedjük felszámolni magyar oktatási rendszerünket -
fogalmazott. Hozzáfűzte, "mi semmi mást nem akarunk itt,
Kárpátalján, csak az évszázados tradícióra építve békében és
együttműködésben élve más népekkel megmaradni magyarnak."
Leszögezte, ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyarság soha nincs
egyedül, számíthat Magyarország kormányára, az egyetemes magyar
közösségek szolidaritására. Zubánics László, az Ukrajnai
Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke beszédében a
Rákóczi-szabadságharc példájára utalva egyebek mellett azt
hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság jelenlegi küzdelmében
semmiképp sem alkudhat meg anyanyelve, kultúrája és hagyományai
rovására. "Mi, jogkövető ukrán állampolgárokként nem adhatjuk fel
közösségünk alapjait, nem adhatjuk fel anyanyelvű iskoláinkat, s nem
alkudhatunk meg saját lelkiismeretünkkel sem" - fogalmazott.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ)
elnöke, az ukrán parlament képviselője kifejtette, ahogy a császári
hatalomnak nem sikerült elvennie az anyjától elszakított gyermek
Rákóczi magyar identitását, ugyanúgy kudarcra van ítélve az ukrán
hatóságok arra irányuló kísérlete, hogy elfeledtessék a kárpátaljai
magyarsággal az anyanyelvét, önazonosságát. Ez még egyetlen, a
Kárpát-medencében regnáló birodalomnak, hatalomnak sem sikerült, és
ez most sem lesz másképp - hangoztatta a többi között a KMKSZ
elnöke.