Brüsszel, 2019. szeptember 26., csütörtök (MTI) - Pert indított az Északi Áramlat-2-t üzemeltető társaság csütörtökön az új európai uniós gázirányelv bizonyos előírásai miatt, amelyek alkalmazása a vállalat szerint veszélybe sodorhatná az eddig befektetett eurómilliárdokat.
A cég korábban figyelmeztetett, hogy bírósághoz fordul, ha nem
kap mentességet a módosított közösségi gázirányelv egyes előírásai
alól, mivel azok alkalmazása álláspontja szerint "ésszerűtlen,
önkényes és diszkriminatív lenne".
A felek között azóta sincs megegyezés, így a társaság most jogi
eljárást indított, annak kimondását kérve az Európai Bíróságtól,
valamint az illetékes nemzetközi választott bíróságtól is, hogy az
EU megsértette az Energia Charta Egyezmény szerinti kötelezettségeit
- közölte Sebastian Sass, a cég képviselője.
Az idén elfogadott irányelv kiterjeszti az uniós szabályozás
hatályát a harmadik államokból érkező, szárazföldi és tenger alatti
vezetékekre, és így ezekre is érvényes, hogy a szállítási
infrastruktúra tulajdonlásának külön kell válnia a gáz
tulajdonjogától, ami az Északi Áramlat-2 esetén nem teljesül. A
tagország, ahol a vezeték először az EU területére lép, eltérhet az
új előírásoktól a már meglévő infrastruktúra esetén, ha ez nem
befolyásolja hátrányosan az EU-n belüli versenyt.
Sass szerint az Északi Áramlat-2 esetében teljesülnek a
derogáció feltételei, mert a projekt annak ellenére is befejezettnek
számít, hogy még nem indult meg a gáztranzit.
Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2
mintegy 1200 kilométeres hosszából a közösségi előírások a német
parti vizekben futó 54 kilométeres szakaszt érintenék.
Sokan élesen bírálják ezt a projektet, amelynek keretében év
végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási
kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó,
Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot.
Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint
tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelve át európai
gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne
a német piacon, részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra
emelve.
Az EU a gázfogyasztása 74,4 százalékát importból fedezi. Ezen
belül a legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal 42
százalékát adja.