Pompeo a Huawei munkatársai elleni szankciót jelentett be, és az Északi<Áramlat-2 elleni új szankciókat ígér
Washington, 2020. július 15., szerda (MTI) - Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a kínai Huawei távközlési óriásvállalat néhány munkatársa elleni szankciót jelentett be, és az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevők elleni új szankciókat ígért szerdán tartott sajtókonferenciáján.
Az amerikai diplomácia irányítója a Huawei
büntetőintézkedésekkel sújtott munkatársait ipari kémkedéssel
vádolta meg, és vízumkorlátozásokat jelentett be velük szemben.
Pompeo egyúttal üdvözölte a brit kormány keddi döntését,
amelynek értelmében London megszakította üzleti kapcsolatait a
Huaweijel. Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó már
kedden este közleményben méltatta a Johnson-kormány döntését,
kiemelve, hogy ez annak az "erősödő nemzetközi egyetértésnek a jele,
amely a Huaweit és más (kínai) szereplőket nemzetbiztonsági
fenyegetésnek tartja".
Az amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette azt is, hogy a
közeljövőben Londonba és Dániába látogat.
A sajtókonferencián Mike Pompeo ígéretet tett arra is, hogy az
amerikai kormányzat várhatóan új szankciókat hoz az Oroszország és
Németország között építendő Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében
részt vevők ellen is. "Azzal számolunk, hogy azokat, akik részt
vesznek e terv kivitelezésében, várhatóan átvizsgáljuk az esetleges
szankciók végett" - fogalmazott a tárcavezető.
Pompeo kifejtette: az Északi Áramlat-2-ben részt vevők
megítélése egy 2017-ben, a szövetségi kongresszus által csaknem
egyhangúlag elfogadott törvény hatálya alá esik. Az idézett törvény
- Pompeo szavaival - "az Egyesült Államok ellenségeinek szankciók
révén történő hárítását" szolgálja.
Donald Trump amerikai elnök már tavaly decemberben aláírt egy
törvényt, amely szankcionálta az Északi Áramlat-2-ben részt vevő
vállalatokat. Amerikai álláspont szerint ugyanis az újabb gázvezeték
fokozná Európa függését az orosz energiától, és ezzel erősítené
Moszkva politikai befolyását a kontinensen.
A szankciókat akkor mind Németország, mind az Európai Unió
élesen bírálta, és az európai ügyekbe történő amerikai
beavatkozásnak minősítette.
A hagyományos szárazföldi tranzitállamok elkerülését lehetővé
tevő Északi Áramlat-2 gázvezeték a Balti-tengeren keresztül - a
tenger alatti vezetékeken, svéd, finn és dán vizek alatt -
szállítana orosz gázt az oroszországi Viborgból a német partoknál
fekvő Greifswaldig. Mind az orosz, mind a német kormányzat
elkötelezett az Ukrajnát és Fehéroroszországot elkerülő gázvezeték
további bővítése mellett. A 2020 végére ígért üzembe helyezés
azonban egyelőre húzódik, mert Dánia környezetvédelmi és
energiapolitikai hatóságai fenntartásokat fogalmaztak meg.