Putyin: a módosított alkotmány csak választói jóváhagyással lép hatályba
Moszkva, 2020. június 30., kedd (MTI) - Oroszország módosított alkotmánya csakis az oroszok jóváhagyásával lép hatályba - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a választókhoz kedden intézett televíziós üzenetében.
Az elnök a megváltoztatott alaptörvényről folytatott, a
Covid-19-járványhelyzet miatt egy hétre elnyújtott országos szavazás
fő napja előtti délutánon hangsúlyozta: a cél annak rögzítése, hogy
az emberek milyen országban, milyen értékek és elvek mellett akarnak
élni, valamint a "stabilitás, a biztonság és a jólét" szavatolása.
"Tudjuk, hogy amikor együtt vagyunk, a legnehezebb feladatokat
kritikus helyzetben is képesek vagyunk megoldani" - hangsúlyozta
Putyin az üzenetben, amelynek hátteréül a második világháborúban a
Tver megyei Rzsev környékén vívott véres pozícióharcokban elesett
1,3 millió szovjet katona emlékét megörökítő, monumentális emlékmű
szolgált.
A tíz méter magas kurgándombon álló, 25 méteres, szálló darvak
rajából gyászoló katonává formálódó bronzszobrot Putyin Aljakszandr
Lukasenka fehérorosz elnök társaságában avatta fel kedden.
Üzenetében az elnök nem tért ki arra, hogy a módosított alaptörvény
eltörli újraválaszthatóságának eddigi korlátozását.
Az orosz Központi Választási Bizottság kedden közölte, hogy a
voksolás eddigi öt napja alatt több mint 49,6 millió ember, vagyis a
jogosultak 45,7 százaléka adta le szavazatát.
A voksolás tisztaságával kapcsolatban a tájékoztatási térben
küzdelem bontakozott ki. A választási bizottsághoz több mint 467
ezer bejelentés érkezett, amelyek közül a testület szerint valamivel
több mint 2 százalék utalt törvénysértés lehetőségére. A részvételi
arány felsrófolását célzó, szavazásra való kényszerítés gyanúja
ügyében 134 panasz érkezett a testülethez, amely ezek közül 115-öt a
rendvédelmi szervekhez továbbított. Alekszandr Brod, az orosz elnöki
emberi jogi tanács tagja kedden azt állította, hogy a választások
megfigyelésére szakosodott Golosz civil szervezet 1350,
szabálysértésre vonatkozó bejelentésének 92 százaléka hamisnak
bizonyult.
A szavazatszámlálás a szerdai urnazárás után kezdődik meg. A
VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn exit pollokra
hivatkozva közölte, hogy az addig szavazatukat leadó polgárok 76
százaléka támogatásáról biztosította az alkotmánymódosítást.
A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális
parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők
szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem
érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében
nem lenne kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak
népi bizalmi szavazást az ügyben.
A 206 módosítást tartalmazó alaptörvény egyebek között előírja,
hogy az elnöki tisztséget egy ember legfeljebb két ciklusra
tölthesse be, a hatályba lépésekor hivatalban lévő államfő esetében
azonban "lenullázza" eddig letöltött hivatali periódusokat, amivel
megnyitja számára a lehetőséget, hogy még két elnökválasztáson is
jelöltethesse magát.
Az Állami Dumának (alsóháznak) a továbbiakban nemcsak
beleegyezési, hanem jóváhagyási joga is lesz a kormányfőjelöltek,
azok helyettesei és a miniszterek esetében, kivéve az
erőszakszervezeteket felügyelő tárcák vezetőit és a
külügyminisztert. A kamarának joga lesz vádat emelni az exelnök
ellen, a mentelmi jogtól való megfosztása érdekében.
A Szövetségi Tanács (felsőház) 30 tagját az elnök nevezheti majd
ki, hetet közülük életre szólóan. A szövetségi védelmi, biztonsági,
belügyi, igazságügyi, külügyi és katasztrófavédelmi szervek vezetőit
az elnök a kamarával konzultálva nevezi ki.
A helyi hatalom szervei "a közhatalom egységes rendszerének"
részévé válnak.
Az alaptörvényben új elem, hogy megtiltja történelemhamisítást,
valamint az ország területének elidegenítését célzó tetteket és
felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az állampolitika legfontosabb
prioritásaként, védi a házasság intézményét, amelyet egy férfi és
egy nő szövetségeként határoz meg. Megerősíti az orosz mint
"államalkotó nép nyelvének" hivatalos használatát az ország
területén, de a köztársaságoknak megengedi, hogy nemzeti nyelveiknek
az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.