Baja, 2019. november 16., szombat (MTI) - A magyar kormány a jövőben is támogatni fogja a magyarországi horvátok kulturális, oktatási és egyházi törekvéseit - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Baján.
Soltész Miklós a tizenharmadik alkalommal megrendezett Horvát
Nemzetiségi Napon a bajai városi színházteremben példaként említette
a magyarországi horvátok számára fontos két beruházás
megvalósítását, a pécsi Miroslav Krleza-iskola bővítését és
hercegszántói horvát iskola felújítását.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek alatt erősödött a kapcsolat a
két ország, valamint a magyarok és az itt élő horvátok között is, és
emlékeztetett rá, Áder János köztársasági elnök évek óta küzd azért,
hogy a magyarországi nemzetiségek, köztük a horvátok is visszakapják
azokat a lehetőségeket, amely akár kulturális, akár oktatási, akár
hitéleti területükön a megmaradásukhoz szükséges. Kiemelte, az
elmúlt évek sikeres együttműködése arra ad lehetőséget és reményt,
hogy a sokszor háttérbe szorult, nagyszámú, több mint hetvenezres
magyarországi horvát közösség, most végre megamaradásában
megerősödjön.
Ugyanakkor a horvát közösség - a horvátországi magyar
közösséghez hasonlóan - példát is jelenthet más nemzeteknek arra,
hogy nem hátrány, ha egy országban sok nemzetiség él együtt a
többségi nemzettel, hiszen nem ellenségei az adott országnak, hanem
megerősítői - tette hozzá. Jakab István, a Magyar Országgyűlés
alelnöke köszöntőjében annak biztosítását emelte ki, hogy bármely
ország kisebbségei biztonságban éljenek, megélhessék identitásukat,
őrizzék meg hagyományaikat és járuljanak hozzá az adott nemzet
értékeihez.
Hangsúlyozta: Magyarország tizenöt, Horvátország pedig hatodik
éve tagja az Európai Uniónak. A két nép viszonyát az együttélés
során kialakult kölcsönös tisztelet és együttműködés jellemezte,
geopolitikai gyökerekből sarjadó közös történelmi, gazdasági,
társadalmi kapcsolataik meghatározóak és elszakíthatatlanok -
fogalmazott.
Jakab István emlékeztetett: a magyar király által kinevezett
horvát bánok névsorában ott vannak a legjelentősebb történelmi
családok: a Zrínyiek, a Frangepánok, az Esterházyak és a Nádasdyak,
akik közjogi, politikai feladataik mellett valamennyien
hozzájárultak a közös horvát-magyar kultúra értékeinek megőrzéséhez.
Nyirati Klára (Sikeres Bajáért Egyesület) Baja polgármestere
köszöntőjében a 400 éve született és 355 éve elhunyt Zrínyi Miklós
költőről, politikusról és hadvezérről emlékezett meg, akit a
horvátok a magyarokhoz hasonlóan tisztelnek, és saját hősüknek
tekintenek. Kiemelte, a bunyevác horvátok betelepedésükkor
magukkal hozott értékeiből, azóta is minden itt élő nemzet egyaránt
merítkezik. Emlékeztetett, hogy a török kor után a horvátok
segítségével épülhetett újjá Baja, és a kapcsolat ma is élő a két
nép között. Mint mondta: az ősök hagyományait, legyen az magyar,
horvát, bunyevác vagy sokác életben kell tartani, ezért a jövőben
felelevenítik a bajai bunyevácok jellegzetes farsangi népszokását, a
maszkajárást. A rendezvény a Páduai Szent Antal
Plébániatemplomban szentmisével kezdődött, amelyet Tomo Vuksic,
Boszni-Hercegovina tábori püspöke celebrált.