Súlyos problémákat okoz a tavasszal nagy mennyiségben hömpölygő nyírfaszösz Pekingben
Peking, 2019. május 8., szerda (MTI) - Súlyos problémákat okoz a nyárfákról és fűzfákról hulló szösz Pekingben és Kína északi területein tavasszal, amelyeket a város vezetése különböző intézkedésekkel próbál orvosolni - derül ki a CGTN kínai nemzetközi televízió híroldalán szerdán megjelent cikkből.
A vattaszerű magszőrt a nőivarú fák a meleg és száraz idő
beálltakor kezdik hullatni, és a közhiedelem ezt a Kínában "tavaszi
hónak" nevezett jelenséget teszi felelőssé az ebben az időben
sokaknál jelentkező allergiás reakciókért, melyeket azonban
valójában nem maga a magszőr, hanem a beleragadó szennyeződés és
pollen okoz.
A nőivarú nyárfák és fűzfák ráadásul évente akár három
kilogrammnyi magszőrt termelhetnek, a kínai főváros belső
kerületeiben - az ötödik körgyűrűn belül eső területen - pedig
2018-as adatok szerint mintegy 284 ezer ilyen fa volt, vagyis egy
évben összesen csaknem 850 tonnányi szösz repkedhet a levegőben
Peking központjában.
A tavasszal mindenhová beszökő fehér pamacsok azonban nem csupán
az allergiától szenvedő embereknek okoznak gondot. A magszösz
rendkívül gyúlékony, ráadásul gyorsan, és nagy hőfokon ég, így ha
egy nagyobb mennyiségben felgyűlt halom lángra kap, például egy
eldobott cigarettacsikk miatt, az pillanatok alatt súlyos tűzvészhez
vezethet.
A "tavaszi hó" jelensége újkeletű problémának számít azonban,
ugyanis a nyárfák és fűzfák telepítését a kilencvenes években
kezdték csak meg Pekingben és környékén. A fák telepítésére azért
volt szükség, mert az 1960-as években a kínai fővárost az
elsivatagosodás fenyegette, amely legszembetűnőbben a tavaszonként
jelentkező homokviharokban nyilvánult meg. Az elsivatagosodás elleni
intézkedésként telepítették tehát a gyorsan növő és igénytelen fűz-
és nyárfákat milliószámra. A lépés eredményesnek bizonyult, ugyanis
a Pekingi Meteorológiai Obszervatórium adatai szerint az 1950-es
évekkel összevetve 2010 utánra a homokviharos napok számának átlaga
26-ról háromra csökkent. Szakértők emellett a fák a levegő
tisztítása szempontjából betöltött nélkülözhetetlen szerepét is
hangsúlyozzák.
Csang Csi-hsziang, a Pekingi Erdészeti Egyetem professzora a
CGTN-nek elmondta: a szöszölés megfékezésének egyik módja, hogy
ritkítják a nőivarú fákat, a másik pedig, hogy gátlószerekkel
akadályozzák a magszőr termelődését, ez azonban csupán egy évre
biztosítja a szösztelenséget. 2017-ben a főváros fái közül csaknem
400 ezret vetettek alá a gátlószeres beoltásnak. Létezik egy
végleges megoldás is, melynek során a nőivarú fákat hímivarú fák
ágaival oltják be, ez azonban drága, így mindössze nagyjából ezer fa
esetében alkalmazták, amelyek különösen érzékenynek tekintett
részeken helyezkednek el, például kórházak, iskolák környékén.
Csang rámutatott: Pekingben azért is okoz különösen nagy
problémát a nagy mennyiségű magszösz, mert míg Európában a fűz- és
nyárfákat elsősorban füves területekre ültetik, a kínai fővárosban
keményborítású utak mentén sorakoznak, így nincs, ami megfogja a
szállingózó szöszpamacsokat.
Kína több intézkedéssel igyekszik orvosolni a helyzetet.
2015-ben Peking betiltotta a nőivarú fűz- és nyárfák telepítését,
emellett 300 ezer hímivarú fa ültetését kezdte meg, 2018-ban pedig
667 hektárnyi városi zöldterület kialakításáról döntöttek annak
érdekében, hogy legyen a magszőröknek hol felszívódniuk.